Késik a Budapestre tervezett WiMax indulása

Jelentősen késik a tavasszal beharangozott WiMax, vagyis nagy sávszélességű vezeték nélküli internet-szolgáltatás fővárosi kiépítése. Tulajdonképpen senki sem tudja, hogy erre mikor kerülhet sor.

WiMax torony. Beteríti, mint Moszkvát a hó

Idén tavasszal a GTS Datanet internet szolgáltató bejelentette, hogy fél éven belül WiMax, vagyis vezeték nélküli szélessávú adatátvitelt lehetővé tévő szolgáltatást indít. Erre akkor az új technológiák iránt érdeklődők felkapták a fejüket, mert bár a világ számos pontján működött már vezeték nélküli szélessávú internet-kapcsolat, ezek közül (mind a mai napig) egy sem kapta meg a WiMax minősítést, melyet a Cenelec – az elektrotechnikai szabványokért felelős európai bizottság – hivatott kiállítani. (A WiMax, a Koreában kifejlesztett WiBro vagy a többi hasonló technikai megoldás óriási előnye, hogy a sugárzás akár egy nagyvárost is képes beteríteni, azaz nincs szükség hotspotokra, elérési pontokra, amelyek közelébe kell jutni ahhoz, hogy vezeték nélkül fel lehessen kapcsolódni az internetre.

A bejelentést követően a hvg.hu megkereste a Datanetet, de akkor nem nyilatkoztak, mondván túl korai a részletekről beszélni. Eltelt a fél év, s szerkesztőségünk újból kopogtatott az internet szolgáltatónál, a fejleményekről érdeklődve. Szép Tibor a társaság WiMaxért felelős stratégiai és üzletfejlesztési tanácsadója elmondta, hogy késik a project, s bár voltak sikeres tesztek, eddig még a kivitelezésre sem írtak ki tendert. Pedig a szükséges 3,5 Gigahertzes védett sáv egy részére a Datanetnek kizárólagos használati joga van, így zavarmentes szolgáltatást nyújthatna. A csúszás fő oka nem műszaki, hanem szabályozási jellegű. Még nem teljesen kristályosodott ki a WiMax szabvány, amelynek meg lehetne felelni. „A cég nem szeretne túl nagy kockázatot vállalni azzal, hogy egy olyan rendszert hoz létre itthon, amely esetleg nem felel meg mindenben a WiMax végleges előírásainak” – jelöli meg a hezitálás okát Szép Tibor.

Hozzátartozik a képhez, hogy a Datanet a szolgáltatást elsősorban viszontértékesítésre szánta, s e vezeték nélküli kapcsolaton keresztül adta volna tovább a sávszélességet más internet-szolgáltatóknak. Ráadásul a tervek szerint kezdetben a tervezett szolgáltatás csak a főváros frekventált körzeteiben indult volna el. A frekvencia kiskereskedésről azonban sem hazai, sem uniós szabályok nem rendelkeznek még.

Grad János a magyar frekvenciagazdálkodásért felelős Nemzeti Hírközlési Hatóságot szakértője elmondta, hogy a frekvencia továbbértékesítése ma még sehol sem szabályozott Európában. „Az EU szakemberei dolgoznak rajta, s az elfogadott megoldást természetesen a magyar szabályozás is hűen követi majd. Ehhez azonban az elektronikus hírközlési törvény módosítására is szükség lehet. A Datanet példájánál maradva, a társaság önálló frekvenciagazdálkodási jogosultsághoz szeretne jutni, amelynek révén kereskedhetne a rendelkezésére álló sávszélességgel. Ehhez azonban a frekvenciaengedélyek kiadásának további liberalizálása van szükség, amelyre a szándék mind hazai, mind európai szinten megvan már, a jogalkotási folyamat azonban még nem zárult le.”

A Datanet törekvésének, hogy az ADSL-nél sokkal gyorsabb vezeték nélküli elérést hozzon létre, tehát nincs akadálya amennyiben a sávszélességet végfelhasználóknak értékesíti. Viszont nem nevezhetné a szolgáltatást WiMaxnak, ahogy azt sajtóközleményében tette, s végső soron az sem állja meg a helyét, hogy számos nyugat európai városban működik már WiMax. A remény azonban megvan, hogy Budapest az elsők között lehet. A Datanethez minden esetre ez ügyben még visszatérünk.