Laboratóriumban hoztak létre étkezésre alkalmas húst

Holland kutatók sertésektől származó őssejtekkel kísérleteznek, céljuk, hogy néhány éven belül a tartályban növesztett étkezési hús olcsó alternatív élelmiszerforrás lehessen.

Ez még "igazi" húsból van © Dripnet

A Wired magazin értesülései szerint az utrechti egyetem kutatói által létrehozott, darált húst idéző anyag íze és szaga pontosan olyan mint az eredetié. A tudósok rendszeresen növesztenek kis mennyiségű izomsejtet petri csészékben, azonban ez az első eset, hogy nagy tömegű, emberi fogyasztásra alkalmas húst készítsenek ilyen módon.

Henk Haagsman az utrechti egyetem professzora sertésektől származó őssejtek segítségével próbálják meg elérni céljukat. Reményeik szerint az így előállított hús ideális alapanyag lehet hamburgerekhez, virslikhez és pizzákhoz néhány éven belül.

A kutatócsoport jelenleg azokat az őssejteket próbálja azonosítani, amelyekből könnyen készíthető nagy mennyiségű hús egy bioreaktor felhasználásával. Az előzetes tervek szerint a holland kormány által 2 millió euróval támogatott projektnek 2009-re lesz kézzelfogható eredménye. A holland kutatás egy világméretű tudományos összefogás egyik része, amelynek célja az ipari méretekben történő szintetikus húsgyártás.

„Ma már elérhető az a technológia, amely lehetővé teszi az in vitro húsgyártást” – nyilatkozta a Wirednek Paul Kosnik a Hawaii-i székhelyű Tissue Genesis elnökhelyettese. „Hiszünk benne, hogy a mesterséges húskészítmények 3-5 éven belül valósággá válhatna, mivel a támogatás és a kutatás-fejlesztési infrastuktúra már létező valóság.”

A kutatók elméletei szerint mindössze egyetlen sejtből annyi húst lehetne előállítani, amely a Föld teljes lakosságát egy éven keresztül el lehetne látni. A kihívást az jelenti, hogy a tudósoknak ki kell találni a megfelelő módszert, amellyel nagy mennyiséget lehet egyszerre létrehozni.

A University of Maryland doktorandusza, Jason Matheny szerint a legegyszerűbb módszer rétegenként növeszteni a húst, amelyet darálva, illetve egymásra helyezve szeletenként is lehetne fogyasztani.

„A kulcs az ipari méretű bioreaktorok kifejlesztésében rejlik” – magyarázta Matheny. „Többre is szükség van, az egyikben a növekedési anyagokat, a másikban a sejteket, a harmadikban pedig a rétegeket hoznánk létre. A teljes folyamat egy tető alatt folyhatna.”

Ennek a módszernek az előnye, hogy kimaradnak a hagyományos húsfeldolgozás kevéssé hatékony részei, nincs szükség takarmányozásra, az állatok ellátására amíg a vágósúlyt elérik, levágásukra és feldolgozásukra.

„Amíg egy szelet hús eljut a tányérunkra, a takarmányként befektetett energia 75-95 százaléka elvész az állatok metabolizmusa révén” – magyarázta a szakember. „A növesztett húsnak ezzel szemben nem kell egy teljes szervezetet táplálnia, így a befektetett energia majdnem teljes mértékben a húst építi fel.”