Öt lépés a nanotechnológia biztonságossá tételére

Szakértők egy csoportja összeállította az öt legnagyobb nanotechnológia kihívás listáját.

Egy emberi hajszál és a nanochip © BBC

A nanotechnológia területén meg kell alkudni bizonyos kérdésekben, annak ellenére, hogy a tudományos közösség képes lenne olyan programot kidolgozni, amely folyamatosan számol a felmerülő veszélyekkel. A Nature című tudományos lapban megjelent cikkben a listát összeállító csapat úgy nyilatkozik, hogy a kockázatok lehetősége lehet hogy eltúlzott, de bizonyosan nem megalapozatlan. Az öt fő kihívás úgy lett megalkotva, hogy 15 éven belül megoldást találhasson rá a tudomány.

A lehetséges fenyegetések – legyenek valósak vagy képzeltek – a nanotechnológia fejlődésének lassulását eredményezhetik, akkor is, ha a független és hatósági források egyaránt tájékoztatnak a felmerülő veszélyekről és kockázatokról – írja Andrew Maynard és kollégái a lapban.

Az öt nagy kihívás közt olyan eszközök fejlesztése szerepel, mint a mérnökök által létrehozott nano-részecskék vízre és levegőre gyakorolt hatásának megbecsülése, illetve a szükséges korlátozások megalkotásának előkészítése.

A szakértők szerint, ha a tudományos közösség képes biztonságos keretek közt alkalmazni a számítástechnika és a biotechnológia vívmányait, akkor a nanotechnológiára rózsás jövő vár.

Ellenben dr. Maynard, a nemzetközi Woodrow Wilson központ munkatársa kollégáival együtt úgy véli: „a tudományos fejlődés mai iránya alapján nem szabadna regényekből ismert további kockázatoknak kitenni a világot.

„A megértés és a veszélyekkel szembeni védekezés biztosítása, gyakran sokkal kevésbé fontos a kutatók számára, mint a technológiai haladás, kutatásfejlesztés és a szellemi tulajdon - teszi hozzá Maynard. „Stratégiai és célzott veszélyelemzések nélkül, a nanoanyagokat előállító tudósok jelenleg még ismeretlen betegségeket szabadíthatnak ránk kutatásaik nyomán” – figyelmeztetnek a szerzők a Nature hasábjain.

„Az emberek bizalmát erősen csökkenthetik a nanotechnológiával kapcsolatos vélt vagy valós veszélyek, mely által a befektetők és a biztosítók bizalma is csökkenhet.”

A nanorészecskék kutatása a sejtkultúrákban és állatokban azt mutatja, hogy a tényezők módosítása befolyásolja károkozási potenciáljukat. Ezek közé tartozik például a méretük, a felszínük, felületük kémiája és az, hogy oldódnak-e vízben.

A Brit Királyi Tudományos Akadémia azonban egy két évvel ezelőtti állásfoglalásában úgy nyilatkozott, hogy nem szükséges a nanorészecske kutatás tiltása, ellenben kiemelte egy körültekintő EU-s részecskekutatási szabályozás megalkotásának fontosságát.