A mobiltelefon az egyik legkisebb elektronikai eszköz, mely az emberek keze ügyében megtalálható, a leselejtezett kézi beszélők után hátramaradó hulladékmennyiség ártalmatlanítása és kezelése azonban annál méretesebb problémát jelent.
A mobiltelefon káros alkatrészei 1-2: Borítás és billentyűzet: króm, PVC, gyulladásgátlók 3: LCD-kijelző: folyadékkristály 4: nyomatott áramkör: ólom, higany, gyulladásgátlók 5: akkumulátor: kadmium, nikkel, lítium © BBC |
„Jövőre, ha az idei trendek folytatódnak, az eladott mobilok száma túllépi az egymilliárdot, s ez igen jelentős piac”- állapítja meg McQueen. „Ha összeadjuk a nyolcvanas évek óta eladott és leharcolt készülékek számát, 5 milliárd feletti számot kapunk” – teszi hozzá.
Dylan Gwynn Jones, a University of Wales kutatója előzetes felmérést végzett a mobiltelefonok környezetre gyakorolt hatásáról. „A tanulmány legfőbb felfedezése, hogy míg a készülékek gyártása nem eredményez kiugróan nagy környezeti kárt, addig a már nem használt készülékek után hátramaradó hulladék globális mércével mérve is jelentős” – mondta a BBC-nek.
Mint minden elektronikai eszköz, a mobiltelefon is számos káros anyagot tartalmaz, melyek nem megfelelő feldolgozása és kezelése komoly környezetszennyezést eredményez. Nehézfémek, úgymint higany, ólom és kadmium egyaránt megtalálhatók a készülékekben – különösen a régebbi modellekben.
Ezek a vegyületek több esetben összefüggésbe hozhatóak a rákos és egyéb megbetegedéssekkel, s a természetbe kikerülve erős környezetszennyező hatásuk sem elhanyagolható. A készülékek akkor válnak veszélyessé, ha ártalmatlanítás nélkül vagy illegális lerakókban landolnak, mert itt a talajba jutva szennyezni kezdik a termőföldeket és a talajvizeket.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Kinyomtatom
Elküldöm

