iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Kinyomtatom
Továbbküldöm
MegosztomAz IBM kutatói már a szilícium alapú technológia utáni időkre tekintgetnek, s a molekulákat és a nanovezetékeket vizsgálják a jövő adatfeldolgozásának érdekében.
|
|
Nanovezetékek és belőlük készített eszközök. Egy hajszál eltakarhatná a képet © nanotechweb.org |
Ezek az új koncepciók és fejlesztési stratégiák új anyagok felhasználását és újfajta módon integrált új eszközökről alkotott elképzelések kidolgozását jelenti. Mindennek pedig az volna a célja, hogy fenntartható maradjon, sőt növekedjen a technológiai fejlesztés üteme, és kiterjeszthetőek legyenek a jelenlegi technológiai képességeink.
| A ma csúcstechnológiája - videó |
A mai legfejlettebb és széles körben alkalmazott technológia az úgynevezett többmagos processzoroké. Ezek teszik lehetővé, hogy akár otthoni számítógépeinken is nagyteljesítményű szoftvereket futassunk, s eszközeinket ne csak hagyományos számítógépként, hanem szórakoztató centrumként vagy akár intelligens házunk központi egységeként is működtethessük. A részletekről Golubeff Róbert, az Intel viszonteladói hálózatért felelős közép- és kelet-európai regionális igazgatója beszélt a hvg.hu kamerája előtt. |
Az IBM zürichi kutató laboratóriumában már sikerült bemutatni, hogy egyetlen molekula átkapcsolható két jól elkülöníthető vezető állapot között, ami lehetővé teszi az adattárolást. Ezek a kísérletek azt igazolják, hogy bizonyos molekulák funkcionálisan összemérhetők azokkal az eszközökkel, amelyeket a mai félvezető technológia alkalmaz.
Heike Riel és Emanuel Lörtscher IBM-kutatók beszámolója szerint egy önálló molekula is lehet kapcsoló- és memóriaelem. Egy jól körülírt mechanikus módszerrel a kutatók képesek voltak elektromos kapcsolatot létrehozni egy önálló molekulával, s kontrolláltan visszafordítható kapcsolást létrehozni két elkülöníthető vezető állapot között. Ezzel bizonyították, hogy a molekulák a jövő memória és logikai rendszereinek építőkövei lehetnek. Egy molekula mérete nagyjából 1 nanométer (a milliméter milliomod része) körül mozog, ami újradefiniálhatja a miniatürizálás lehetőségeiről alkotott elképzeléseket, s lényegesen parányibb rendszerek létrehozását teszi lehetővé, mint a mai szilícium alapú technológia.
A molekuláris áramkörök megjelenésével logikailag nem sok fog változni, ugyanis a bekapcsolt és kikapacsolt állapotok kontrollálása teszi lehetővé a működést. Ezzel leírhatók az „0” és az „1” számok, azaz létrehozható kettes számrendszerben az adattárolás logikai alapja. Különösen jó hír, hogy a kutatóknak sikerült bizonyítani: a molekulák „bekapcsolt” vagy „kikapcsolt” állapota stabil, azaz a véletlen adatvesztésnek nincs esélye. Így a molekulákon biztonságosan le lehet futtatni az írási és olvasási ciklusokat.
