Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Szóljon hozzá
Gyakran hivatkoznak arra, hogy a Wikipédia szócikkei „nem hitelesek”, nem pontosak. Ez természetesen elkerülhetetlen, ha bárki írhat szócikket, globálisan nézve azonban a közös munka bámulatosan sikeres. Csak meg kell érteni, hogy működik. Chris Anderson sikerszerző - a HVG Könyvek jóvoltából most megjelent - könyvében, a Hosszú farokban többek között rámutat: hogyan érdemes használni a Wikipediát, és miben jobb, mint hagyományos lexikontársai. Részlet.
| Hosszú farok |
A Hosszú farok a bőség gazdaságtanáról, egy teljesen új üzleti modellről szól, amelynek hatalmát csak most kezdjük megtapasztalni, amikor a végtelen választék fényében végre szembetűnővé válik, mit is akarnak a fogyasztók, és miként szeretnének hozzájutni. Chris Anderson, a Wired magazin főszerkesztőjének – első ízben cikk formájában – publikált írása a „hosszú farok” jelenségről napjaink legnagyobb hatást gyakorló üzleti tanulmányává vált. Könyvében ezúttal feltárja, hogyan jutottunk el idáig, és milyen szédületes lehetőségek kínálkoznak az új alkotók, az új aggregátorok és az új ízlésformálók számára egyaránt. Számba veszi többek között a hírnév gazdaságát, a digitális készletet, a Wal-Mart hatást, a felhasználói közreműködésben rejlő lehetőségeket, és a kultúra felbomlását sok párhuzamos szálra. Bemutatja, miként érvényesül a hosszú farok gazdaságtana a játékpiactól a reklámozáson át egészen a konyhai kisgépekig. Felfedi a kilenc aranyszabályt, amelyek segítségével sikert arathatunk a görbe elnyúló farkának területét érintő piacokon. |
A sokak által figyelemmel kísért, népszerű szócikkek esetén a Wikipédia figyelemre méltó ellenállást tanúsít a vandalizmussal és az ideológiai csatározásokkal szemben. Az IBM egyik tanulmányából az derült ki, hogy a leggyakrabban látogatott angol nyelvű Wikipédia szócikkekben – például az iszlámról szólóban – kevesebb mint 4 perc alatt helyreállítják az okozott károkat. Ez nem valamiféle hivatalos enciklopédia-rendőrség műve, hanem az önjelölt kurátorok profi-amatőr hadának azonnali reakciója. A rendszer minden várakozást felülmúlóan, pompásan működik. A Wikipédia növekedésével pedig még több szócikkre kiterjed ez a gyors öngyógyító mechanizmus.
Nem arra akarok kilyukadni, hogy minden egyes Wikipédia-szócikket a valószínűség elve vezérel, hanem arra, hogy az egész enciklopédiát ez vezérli. Kiváló esélyünk van arra, hogy helytálló, naprakész és pontos szócikket találjunk bármely adott témában, még ha egyenként megvizsgálva nem is kiváló minden szócikk. Más szóval, a Britannicában a minőség egy tízes skálán mondjuk 5 és 9 között mozog; az átlag 7. A Wikipédiában 0 és 10 között változik a minőség, és az átlag mondjuk 5. De mivel a Wikipédiában tízszer annyi bejegyzés található, mint a Britannicában, ezért a Wikipédia esetén mégis nagyobb eséllyel találunk használható szócikket.
A Wikipédia igazán kivételes vonása, hogy idővel egyre jobb kondícióba kerül, a sebei begyógyulnak, mivel az enciklopédiát gondozók hada éberen őrködik, és gyorsan ellentámadásba lendül, amint bármiféle fenyegetés jelentkezik.
Kinyomtatom
Elküldöm
Szóljon hozzá
![25 éves az animált GIF: íme 25 év 50 másodpercben [videó]](http://img6.hvg.hu/image.aspx?id=7ECBB784-A957-43D8-9155-7DD90BE35F63&view=ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b)
