Napenergia-nagyhatalommá válhat Izrael - interjú egy úttörővel

Egy kicsiny cég, a BrightSource Energy Inc., illetve annak izraeli leányvállalata, a LUZ II a héten fontos szerződést írt alá egy amerikai elektromos vállalattal. Első lépésben három új naperőművet építenek fel Kaliforniában, amelyek összesen 500 megawattos teljesítményt jelentenek. A cég alapítójával és igazgatójával, Arnold Goldmannal Jeruzsálemben beszélgetett a hvg.hu tudósítója.

Napelemek a Negev-sivatagban © Shiri Zsuzsa

A.G.: Az árak nagymértékben a politikai döntésektől, a jogszabályoktól és az adókedvezményektől függnek. Ha hasonló mértékben kedveznének nekünk a törvények, mint az olaj- és gáztársaságoknak, akkor már versenyképesek lennénk. Például az elektromos társaságok finanszírozzák a fosszilis erőművekhez vezető kábeleket, míg nekünk magunknak kell felépitenünk a vezetékeket is. Az olaj- és gázcégek nem fizetnek ingatlanadót az általuk birtokolt területek után, miközben nekünk egy-egy naperőműhöz nagy területre, 2000 hektárra van szükség, amely után adóznunk kell. Az általunk termelt energia árának kb. 20 százaléka az ingatlanadóból jön. Azonos adózási feltételek mellett kicsit hoszabb távon már sokkal olcsóbb a napenergia kinyerése például Kaliforniában, ahol gyakran süt a nap. Az a kérdés, milyen tételeket sorolunk a költségek közé. Ha igazán egyenlőek a feltételek, technológiánkkal Kaliforniában feleannyiért lehetne már áramot termelni. A 80-as évek óta működő erőműveink nyomán azt is tudjuk, hogy rendszerünk élettartama – viszonylag alacsony fenntartási költségek mellett – hosszú. Gazdaságossági megfontolásokból minél nagyobb erőműveket kell építeni, ugyanis 3-4-500 megawattól igazán olcsó az előállítás, de például Spanyolországban 50 megawatt a  törvényben előírt felső határ, az USA-ban pedig 30 MW. Ezek a behatárolások nem léteznek olaj- és gázfronton. Csak mostanában kezdik oldani ezeket a korlátozásokat, amelyek fenntartásáért az olajlobbi volt a felelős.

hvg.hu: Miben különbözik a Luz II a 80-as évek LUZ-ától?

A.G.: Akkoriban úttörők voltunk a területünkön, hivatalos támogatás nélkül dolgoztunk korábbi technológiánkkal, amellyel az egy irányba mozgó tükörrendszerek a középen futó olajcsőre irányitották a napsugarakat, s az olaj felmelegedéséből nyertük az energiát. Ma már sokkal fejlettebb, úttörő technológiával működnek naperőműveink.

hvg.hu: Mi ez az új technológia?

A.G.: A DPT (Distributive Power Tower) technológia alapján két dimenzióban mozgatjuk a nap irányába a parabolatükrök tömegét, amelyek egy magas toronyban lévő csőrendszerre fókuszálják a nap fényét. A toronyban magas nyomású gőzt termelünk, amelynek energiája elektromos energiává alakítható át. Olyan az egész, mint egy hatalmas napraforgómező, ahol az egyes növények az önálló tükröző egységek, amelyek egy központi energiatermelő egység, a torony felé fordulnak. De amíg egy magányos napraforgó csak magával törődik, hogy elég fényhez jusson, addig mi összehangoljuk az egész mező működését, s olyan bonyolult dolgokkal is meg kell küzdenünk, mint a napszakonként váltakozó árnyékolás, a domborzati viszonyokból adódó beesési szögek, az egymást árnyékoló tükrök stb.

Rengeteg programozásra, kiváló számitástechnikai háttérre van szükség, de ehhez Izraelben adott a képzett munkaerő. Szakítottunk az olaj felhasználásával, ma már más anyagokkal kisérletezünk, amelyek segítségével sokkal magasabb hőfokú és nagyobb nyomású gőzt állítunk elő, mint a régi – egyébként még ma is sikerrel alkalmazott – olajcsöves módszerrel. A későbbiekben számítógéppel szabályozott öntisztító rendszert is tervezünk a tükrökre, ami az autók szélvédőjének ablakmosó szerkezetére hasonlít majd.
 
hvg.hu: És amikor nem süt a nap?

A.G.: Ezeken a területeken ma már nincs technológiai probléma, mindez egyszerű pénzkérdés. Hatalmas akkumulátorokkal tárolni lehet az energiát, de ez elég drága mulatság. Európában Spanyolország vezet a napenergia-vonalon, s ott elég magasak az energiaárak ahhoz, hogy megérje a tárolás. Amerikában viszonylag olcsó az energia és napszakonként változnak az árak, vagyis amikor nagyobbak a szükségletek, akkor drágább, az éjjeli órákban pedig olcsóbb, ezért ott jelenleg nem igazán éri meg a tárolás.