Hol tart ma Japán: reménytelen fiatalok, lerombolt városok

Idén nyolcadszor rendezték meg a világ legnagyobb japán filmművészeti rendezvényét - Frankfurtban. Az európai premiereket is felvonultató Nippon Connection fesztivállal egyidőben azt fejtegeti egy Majna-parti kiállítás, hogy élőlénynek tekinthető-e egy város és miért is kedveli annyira a pusztulást a japán popkultúra.

Az idei legjobb japán játékfilm

A Bankhaus Metzler által felajánlott 2000 eurós Euro Nippon Cinema Award közönségdíjat Yousuke Fujita Zenzen daijobu (Fine, totally fine) című komédiája nyerte, amelynek főszereplője a világ legrémisztőbb kísértetházát akarja felépíteni.

A 2000 óta évente megrendezett frankfurti Nippon Connection a világ legnagyobb japán filmművészeti eseményének számít, tovább erősítve a német nyelvterületeken tapasztalható hatalmas érdeklődést az ázsiai (pop)kultúra iránt. A rendezvény az új mozifilmek, animációs és kísérleti rövidfilmek, valamint a hatvanas-hetvenes évek rajzfilmjei mellett a program számos kulturális betéttel lett feldúsítva: a japán teaceremónia, karaoke-bár és shiatsu masszázsterem mellett hangzott el például előadás a jakuzák teljes testét beborító tetoválások hagyományairól és a szaké előállításáról is. 

Az idén bemutatott közel 150 filmet három szekcióra tagolva tekinthették meg az érdeklődők: a NIPPON CINEMA alá az elmúlt év új mozifilmjei kerültek, a NIPPON DIGITAL szekcióban legalább legalább annyira voltak láthatóak a mindennapi japán valóságra koncentráló független filmes alkotások, mint számítógépes vagy stop-motion animációs rövidfilmek, a NIPPON RETRO pedig a mai animációs filmekre hatást gyakorolt korai alkotók munkáit mutatta be. A rendezvény híres prominens vendégeinek listájáról is, akik a bemutatott filmeket prezentálják, illetve szerepelnek moderált kerekasztal-beszélgetéseken: míg korábban olyan nagy nevek szerepeltek a listán, mint Kaori Momoi, Shinya Tsukamoto vagy Ryuichi Hiroki, idén inkább az Európában kevésbé ismert nevek voltak terítéken. A fesztivál nyolcadik etapja azért is jelentős, mert idén először költöztetik át a rendezvény bizonyos elemeit Berlinbe, Barcelonába, Lipcsébe és New Yorkba további bemutatásra.


Külön említést érdemel a Németországban debütált APPLESEED: EX MACHINA. A tudományos-fantasztikus animék egyik legújabb sikervárományosa a zsáner klasszikus kérdéseit teszi fel újra: elérhető-e a világbéke, ha a különálló emberi tudatokat egy globális elmévé kapcsoljuk össze, illetve hogyan mérhetőek össze klónok tulajdonságai ugyanabban a helyzetben - a meglehetősen tudományos kérdés szürreális párkapcsolatba ágyazva kap igen emberi választ. A film a 2004-ben nagy sikert aratott Appleseed folytatása (amely a science-fiction rajongók egyik kedvenc rajzolójának, Masamune Shirow-nak megegyező című mangáján alapul), producerei között pedig a hong kongi akciófilmek legpazarabb akciójelenteiért felelős kulcsfigurája, John Woo is megtalálható.

Dainipponjin: manapság már sanyarú a szuperhősök élete

Számos CG-betétet tartalmaz a fesztivál egyik legjobb komédiája, a Matsumoto Hitoshi által rendezett DAINIPPONJIN is. A Downtown komikusduó egyik tagja által fémjelzett film gyakorlatilag a szórakoztatóipar egyik igen ismert műfaját, a Godzillához hasonló óriásszörnyek csatáit megörökítő kaiju-filmeket parodizálja (a film YouTube-on is megtalálható fináléja ennek igen erős példája, bár ez igazából csak a film végignézése esetén fejti ki a kívánt hatást). A film egyediségét és minőségét azonban mégis a dokumentarista jelleg adja: hogyan él jelenleg a japán társadalomban egy egyre jobban lecsúszó és egyre érdektelenebb szuperhős-dinasztia aktív tagja, hogyan küzd meg családi problémáival és miként próbál meg eközben pénzügyileg is sikeres lenni. A Tokiót megtámadó szörnyekkel vívott csatákat a tévécsatornák is közvetítik, a főszereplő Daisatou ügynöke pedig egyre-másra helyezteti el a kamerák szempontjából stratégiailag fontos helyekre a minél kedvezőbb áron megvehető támogatói logókat. A film gyakorlatilag pont vizsgálódásával adja a legjobb társadalomkritikát a tipikus kisemberről: aki a japán utalásokat nem érti, feltehetőleg inkább sanyarú és bizarr életképnek tekintheti a filmet.  (Hasonló utalásokban bővelkedik a NEGADON: THE MONSTER FROM MARS is, amely a hatvanas évek Godzilla-filmjeit ötvözi a legújabb CG-megoldásokkal is.) 

The Virgin Wildsides: szobájuk a világ

Számos független film reflektál a mai japán fiatalok kilátástalanságára és számkivetettségére is. A Tetsuaki Matsue által rendezett THE VIRGIN WILDSIDES és Hiroki Iwabuchi A PERMANENT PART-TIMER IN DISTRESS c. filmje megrázó képet fest a reménykedésbe és kényszermegoldásokba belekövült tinédzserek világáról. Betekintést nyerhetünk a japán részmunkaidősök életébe (Iwabuchi filmje szerint a japán gazdaság egyharmada dolgozik így), illetve a szobájukba bezárkózó, a társadalomtól izolált fanatikus otakuk világába is: a Virgin Wildsides-ben bemutatkozó fiatal gyakorltilag azért dolgozik egy szemétzúzó üzemben, hogy a szeméttelepekről kiválogatott újságokból fiatal lányok képeit ragasztgathassa egy füzetbe.