Mi lesz a tévénkkel?

A televíziózás hosszú múltra tekint vissza, most pedig egy új korszak kezdődik majd. A digitális átállás mindenkit érinteni fog a műsorkészítőktől kezdve a sugárzást végző csatornákon át a végfelhasználókig. Milyen változások jönnek, s vajon jó lesz-e ez nekünk. Összeállításunkból kiderül.

Baird a világot megváltoztató tanulmányával © British Film Institute

A skót John Logie Baird 1925-ben bemutatott találmánya gyökeresen átalakította az emberiség életét. A tévé szerves részévé vált mindennapjainknak, s az angolul a szem rágógumijának is nevezett eszköz generációkat szögezett oda a képernyők elé. Számos fontos mérföldkő szegélyezi a televíziózás útját, most azonban egy olyan paradigmaváltás közelít, amely legalább akkora hatással lesz tévézési szokásainkra, mint annak idején a színes kép, vagy a videomagnó megjelenése.

Napjainkban az egykor többé-kevésbé homogénnek számító nézőközönség alaposan megváltozott. Az információ-fogyasztók különböző hír-, és tartalmi források garmadájából választhatnak, legyen szó tévéről, internetről, rádióról, vagy nyomtatott sajtóról. Az első két szegmens különösen sokat tett a közönség fragmentálásáért. A tematikus csatornák, illetve a témaspecifikus weboldalak egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy az emberek igényeit személyre szabott tartalmakkal lehet a legjobban kielégíteni. Ez pedig annyit tesz, hogy a televíziós, telekommunikációs és IT-ipari szereplők egyre összetettebb modellekkel, technológiákkal, innovációs nyomással és mind újabb fejlesztések iránti igénnyel kell, hogy szembenézzenek.

Az idő is sürget, ugyanis hazánkban már idén meg kell kezdődnie a digitális – televíziós és rádiós – műsorsugárzásnak, s 2011 december 31-ig az Európai Unió területén megszűnik az analóg műsorszórás minden formája.

„A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007-évi LXXIV. törvény szerint az Nemzeti Hírközlési Hatóság két pályázatot írt ki 2008. március 25-én, az egyik pályázat öt digitális televízió műsorszóró hálózat (úgynevezett multiplex) üzemeltetési jogosultságának megszerzésére, a másik pedig egy, a VHF sávban működő digitális rádió műsorszóró hálózat üzemeltetési jogosultságára vonatkozik” – nyilatkozta múlt hónapban Márton György az NHH szóvivője. A pályaműveket április 24-ig lehetett beadni, s az NHH közlése szerint összesen négy ajánlat érkezetta a digitális műsorszóró hálózatok üzemeltetésére.

A földfelszíni televíziós műsorszórásnak két multiplexen 2008-ban kell beindulnia, a harmadikon a nyertes pályázó mobil-TV (DVB-H) szolgáltatást is nyújthat. A rádiós multiplexen szintén ebben az évben kell megkezdeni a műsorszórást. A televíziós és rádiós hálózatoknak a teljes kiépítés után a lakosság 94 százalékát kell elérnie. A rádiózás területén a digitális átállás tervezett időpontja 2014 vége. A digitális műsorszórás a minőség javulásán túl azt is lehetővé teszi, hogy sokkal több csatornát nézhessenek az emberek.

Tudta-e Ön...

- hogy a felmérések szerint az évtized végére több mint százmillió mobiltévé-nézővel számolhatnak a szolgáltató cégek?  - hogy a világon már 170 cég szolgáltat mobil-televíziós műsoro-kat, s ezek 90 százaléka mobil-szolgáltatókhoz kötődik?

Az IBM és az Economist Intelligence Unit közöse készített tanulmánya szerint – amely a közeli jövő változásait vizsgálta, körülbelül a következő öt évre kiterjedően – eleinte kétféle felhasználói viselkedés lesz megfigyelhető: az egyik a passzív nézőé, aki napjainkhoz hasonlóan nem mozdul majd ki a nappalijából, míg a radikálisabbak komoly igényeket támasztanak majd, mivel bárhol és bármikor igényük lesz majd a széleskörű csatornakínálatra. Ez várhatóan átalakítja az üzleti modelleket is átalakítja. 

Mit is jelent azonban mindez? A digitális technológiának köszönhetően a szolgáltatók által sugárzott jelekbe az eddigieknél jóval több információt zsúfolhatnak bele, így lehetőség nyílik további csatornák műsorainak továbbítására, illetve arra, hogy a végfelhasználók jobb minőségben – akár nagy felbontásban (High Definition – HD), surround hanggal – élvezzék a műsorokat. Ennél is lényegesebb, hogy az informatikai eszközök segítségével a sugárzott tartalom nem „vész el”, utólag visszakereshető és igény szerint ismét megtekinthetővé válik. Ez akár úgy is elképzelhető, hogy például egy focimeccs közben, ha lemaradunk egy szép gólról, néhány gombnyomással visszatekerhetjük az élő adást és újra megtekinthetjük az eseményt. A digitális szolgáltatók a tévékészüléken keresztül különböző szolgáltatásokat is kínálnak, például online videotékát, amelynek listájából igény szerint kiválaszthatjuk, hogy melyik filmet, zenét, vagy műsort szeretnénk megnézni, amely a szélessávú internetkapcsolatnak köszönhetően gyakorlatilag szinte valós időben elérhetővé válik.

A digitális átállás a műsorkészítés rutinját is átalakítja, a filmarchívumok polcait például felváltják az adattároló szerverk, a műsorok és blokkok keresését pedig a web 2.0 kapcsán megismert címkékkel (tagekkel), illetve egyéb metaadatokkal lehet megkönnyíteni. A fájl alapú műsorgyártás a munkafolyamat megszervezését is átalakítja, ugyanis a szabványosított informatikai megoldások alkalmazásával a működés teljes spektrumán – az eszközök nyilvántartásától az archiváláson át a fizetős tartalmak értékesítéséig követhetővé válik.