Normális az időjárás, vagy ez már a vég?

Melegrekord, hőhullám, zacskós víz, riasztás, szupercella, viharos széllökések, monszunszerű esőzés. Az időjárásunk kiszámíthatatlanná, változékonnyá vált? Ez már a globális felmelegedés és a klímaváltozás eredménye, vagy csak mi lettünk érzékenyebbek az ablakon túl és a tévé képernyőin is egyre gyakrabban látható viharokra?

Láthatóbbá váltak a heves viharok - galéria © MTI

A tavalyi évet az emberiség történelmének legmelegebb esztendejeként is emlegették, többek között a brit meteorológiai intézet munkatársai. A száraz, 33-37 fokos hőséget időről-időre intenzív viharok szakították meg, amelyekből idén sem volt hiány. Elég csak egy gyors keresést végezni, akár csak a hvg.hu oldalain és láthatóvá válik, hogy szinte nem múlik el hét komolyabb vihar - sőt, akár tornádó - nélkül. Ennek ellenére a szakemberek szerint még nem annyira vészes a helyzet.

„A zivatarok, viharok jelenléte nem tekinthető rendkívülinek ebben az időszakban” – magyarázta a hvg.hu megkeresésére Bozó László, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. A június és a július a két legcsapadékosabb hónapunk. A különbség talán az, hogy az emberek talán jobban érzékelik ezeknek az eseményeknek a gyakoriságát, sűrűségét, s mivel a média is jobban jelen van az időjárási események bemutatásában, még gyakoribbnak tűnnek ezek a jelenségek. Számos weboldalon kristálytiszta műholdképeket láthatunk és a különböző videofelvételeknek köszönhetően az időjárás témája kézzelfoghatóbbá, képszerűbbé vált. Ennek ellenére azt mondhatom, hogy a sokévi átlaghoz képest nincsen jelentősebb eltérés.”

Bozó szerint a hazánkban mérhető csapadékmennyiség nem lóg ki az észlelési spektrumból. Persze meglehet, hogy az értékek a skála felső tartományában vannak, de ezzel együtt sem tekinthetőek rendkívülinek.

„Nem lehet egyértelmű párhuzamot húzni az adatok alapján, nem jelenthetjük ki, hogy változik az ország éghajlata” – tette hozzá az elnök. „A szélviharok, tornádók esetében is ez a helyzet, a sokévi átlaghoz képest a számuk nem növekedett meg jelentősen, legfeljebb jobban értesülünk az ilyen esetekről.”

A szakember szerint az időjárási jelenségeket nem lehet „számon kérni” a kézzelfogható jelenségek alapján, ezek ugyanis évről évre elég nagy szórást, ingadozást mutathatnak.

„Ha az idei év meteorológiai adatait összegezzük, az bele fog illeni az átlagba” – tette hozzá Bozó László. „Lehet, hogy a felső határértékhez tartanak majd az adatok, de semmiképpen sem lesz kiemelkedő, s néhány évtized múlva nem nézhetünk majd úgy vissza, hogy 2008 rendkívüli év volt ilyen szempontból.

A meteorológus szerint a napi időjárásban, illetve egy rövidebb-hosszabb időszak átlagából egyelőre nem lehet kimutatni jelentős változásokat. Ennél hatékonyabb lehet a biológiai sokféleség – biodiverzitás – változásainak követése. „A bioszféra környezetre érzékeny szereplői, egyes növény-, és rovarfajok hamar feltűnhetnek, ha az életkörülményeik módosulnak, ha olyan feltételek jönnek létre, amelyek korábban nem tették lehetővé, hogy megtelepedjenek valahol” – fejtette ki Bozó. „Az időjárás esetében nehezebb az apró változásokat egyből észrevenni, a távoli szélsőértékek miatt. Olyan közvetett indikátorok, mint a talaj nedvességtartalma, a talajvíz szintje szintén utalhatnak bizonyos tendenciákra. Megbízható adatokat csak az összesített információk alapján lehet adni, de ehhez legalább tíz év méréseire van szükség, sokszor még ez is kevés.”