Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Gombnyomásra megtalálhatjuk elkóborolt háziállatainkat, azonnal megtudhatjuk, hol van jó étterem a környéken vagy megkérhetjük egy háztól: mesélje el nekünk, milyen történet fűződik hozzá. Az ötleteket összefogó úgynevezett lokatív média ideális példája annak, hogy hogyan lehet megfelelő kompromisszumok mellett pénzre váltani a művészetet.
|
|
| Címkézünk másokat, követjük őket |
| A lokatív média megoldásaiban két különböző "iskolát" különböztetünk meg: az annotatív megoldások címkéket, megjegyzéseket fűznek a valóság bizonyos pontjaihoz, elemeihez (ilyen például a Google Maps térképeinek és a Panoramio fényképgalériáinak összeolvasztása), a fenomenológiai megoldások pedig lekövetik az ember nyomát, ezt jól demonstrálják a GPS-jeladóval kombinált, postára feladott csomagok is vagy akár egy bolygóméretű önarckép is. |
"A helyzetérzékeny, hálózatba kötött mobilkészülékek láthatatlan jegyzeteket fűznek helyekhez, emberekhez, dolgokhoz, az igazi világot pedig láthatatlanul jelölhetjük be", írja a szöveg kilenc évvel ezelőtt, erre pedig rábólinthatunk: a GPS egy olyan koordináta-réteggel látta el a világot, amelybe bármikor becsatlakozhatunk telefonunkkal vagy GPS-vevőnkkel, a Google Maps és Google Earth bárki által felhasználható földgömbje pedig egy olyan alapot ad amatőr érdeklődőknek és profiknak egyaránt, aminek segítségével újabb információs rétegeket húzhatunk földünkre. Az RFID nevű rádióazonosítós technológia fizikai közelség esetén képes rádiójelzővel felszerelt tárgyakat vagy embereket azonosítani. Látható: csaknem tíz év alatt hosszú utat tettünk meg annak érdekében, hogy szimbiózisba hozzuk világunkat az egyre sűrűbb adatéretggel.
Az úgynevezett helyzetfüggő szolgáltatásokat (LBS), amelyek mobiljaink földrajzi helyzetétől függően látnak el minket információval, 2001-ben prezentálta Japán jelenleg második legnagyobb mobilszolgáltatója, a KDDI. Ezekkel manapság már elveszett csomagokat, háziállatokat, embereket tudunk megtalálni vagy akár egy teljesen ismeretlen helyen állva tudakozódhatunk arról, hogy hol van hozzánk legközelebb bankautomata, kórház vagy ízlésünknek megfelelő étterem.
A lokatív média korai gyakorlói úgy gondolták: a technológia nemcsak a művészeti életben hoz egy újabb paradigmaváltást, hanem még életünket is képes gyökeresen megváltoztatni, ennek köszönhetően is sikerült művészetet és hackerkultúrát pillanatok alatt összemosnia. 2004 környékén már megjelennek az első olyan vélemények, amelyek szerint a net art, azaz netes művészet már művészettörténetté vált és ideje lennie hibrid formákat felvennie - körülbelül ekkorra is tehető a lokatív média igazi térnyerése és elfogadása is.
A lokatív média művészei nem is annyira a művészet, inkább a technológiai innováció oldaláról közelítik meg az alkotást, elmossák a határvonalat művészet és tőke között (példaértékű utalás, hogy az egyik legfontosabb művészeti blog a We Make Money Not Art, azaz Pénzt csinálunk, nem művészetet név alatt fut), ami nem is meglepő. Számos üzleti lehetőség van ugyanis az ún. geospatial hálózatban, amelyben a netet földrajzi információkkal töltik fel, ennek kialakításában pedig a lokatív média gyakorlói aktív szerepet játszatnak.
Kinyomtatom
Elküldöm
