Címkézünk másokat, követjük őket

Gombnyomásra megtalálhatjuk elkóborolt háziállatainkat, azonnal megtudhatjuk, hol van jó étterem a környéken vagy megkérhetjük egy háztól: mesélje el nekünk, milyen történet fűződik hozzá. Az ötleteket összefogó úgynevezett lokatív média ideális példája annak, hogy hogyan lehet megfelelő kompromisszumok mellett pénzre váltani a művészetet.

Mindezen aggályok egy pillanatig sem aggasztják a Kitchen Budapest médialabor résztvevőit, akik többek között Knowlton vezetésével terveztek meg új rendszereket, amelyeknek működése attól függ, hogy éppen hol tartózkodunk. 

Ötletbörze a Kitchen Budapest laborjában

A legegyedibb az átmulatott éjszakák okozta kellemetlenségek által ihletett Booz Walker. A karkötőszerű eszköz a tömegközlekedési eszközökön válik több mint hasznossá: figyeli viselője pulzusát, abból észleli, hogy az elaludt-e vagy sem, majd felriasztja, ha már megközelítette azt a megállót, ahol le kéne szállnia. A diszkrét külsejű készülék Bluetooth segítségével kapcsolódik a felhasználó mobiljához. A telefon GPS segítségével követi le tulajdonosa fizikai helyzetét, valamint a benne lévő rezgő és riasztó funkciókat is kihasználja. A fejlesztőcsoport jelenleg azt is fontolgatja, hogy RFID-tageket helyez el a karkötőben, így akár egyes klubokba való belépőként is lehet majd használni. A szórakozóhelyek belseje is módosítható lokatív technológiákkal. Egy PC, egy Wii-hez használt távirányító és egy interaktív projektek építéséhez használt Arduino nevű eszköz segítségével készült el egy olyan prototípus, amely megfigyeli: a klub egyes pontjain hogyan mozognak a fiatalok, ezen mérésekből pedig összeállítja: milyen gyors zenét kell a klubnak adnia, hogyan világítsanak hozzá a reflektorok, mennyi füstöt engedjen ki a füstgépekből, valamint milyen hőmérsékletre emelje vagy csökkentse a helyet.

GPS-technológiát alkalmazna az Intelligent City Parking Tool névre keresztelt szisztéma is, amely a városi parkolás problémáira lehetne jó megoldás. Ehhez csupán egy olyan adatbázis kellene, amelyben az adott város összes lehető parkolópozícióját eltárolnák, az egyes pozíciókhoz pedig autóérzékelőket kellene rendelni. Az autókban elhelyezett GPS-azonosítók egy központi szerverrel kommunikálnak, amely érzékeli, hogy a környékünkön hol van szabad parkolópozíció és odairányít minket, ott pedig a helyszínen elintézi a számlázást. A későbbiekben a rendszer olyan algoritmusokkal is bővülhet, amely - ha nincs a közvetlenül környezetünkben szabad pozíció - megjósolja, hogy hol szabadulhat fel a legnagyobb eséllyel hely és odaküld minket.

Az emberek fizikai helyzetének meghatározásával is foglalkoztak projektek. Nem új ötlet az Emotional Device sem, amely az úgynevezett aktív ékszerek sorát erősíti. Olyan karperecről van szó, amelyben nemcsak RFID-olvasó, hanem GPS és egy pulzusmérő található. Az egyes felhasználók fizikai helyét pulzusukkal együtt meg lehet jeleníteni egy térképen, így nemcsak barátaink helyzetét, hanem fizikai jóllétét is meg tudnánk figyelni. A fejlesztők ehhez a későbbiekben hőmérőt, galvanikus bőrválasz-mérőt és gyorsulásmérőt is adnának, hogy a felhasználók érzelmi változásait és gesztusait is lehessen követni. Ha pedig fel akarnánk venni valakit kontaktjaink közé, elég lenne csak a két karkötőt elhúzni egymás felett. Kicsivel gyakorlatiasabb az Uniweb Locator megoldása, amellyel egy egyetemi kampuszon lehet pontosan megtalálni a diákokat. A rendszer segítségével pontos információkat kaphatunk az épületekről, annak szobáiról, az előadótermek telítettségéről, illetve arról, hogy az egyes diákok hol találhatóak. Ennek kivitelezéséhez csak RFID-vel ellátott kártyákat kellene a diákok adni, a jelolvasók pedig az épületek bejáratainál és a szobaajtóknál lennének.