Felhősödő hálózatok - hova lesznek az adatok a gépünkről?

A virtualizációs technológia ma már nem újdonság, s bár kétségkívül logikus, s a hatékonyságot előtérbe helyező módszerről van szó – amely napjaink megszorításokkal küzdő világában kulcsfontosságú – egyelőre legfőbb előnyei még kihasználatlanok. Egy gyökeresen új megközelítés segítségével azonban a jövő informatikai vállalkozásainak alapkövévé válhat. Mi a különbség és az összefüggés a virtualizáció és a "cloud computing" között? Összeállításunkból kiderül.

Az új rendszerekben az egyes gépek adatai nem egy fizikai helyen, hanem több gépen szétszórva találhatóak meg © Andersen Dávid

A cloud computing lényege, hogy az egyes számítógépeket a felhasználók már csak afféle terminálként használják, a tényleges informatikai folyamatok azonban nem az íróasztal alatt pihenő gép házában, hanem egy kihelyezett, nagy kapacitású szerverfarmon vagy adatközpontban történik. Ez azért jelenthet óriási előnyt, mert az adatközpont hardver-erőforrásait nem kell a cégnek megvásárolnia, hanem például a mobiltelefon-előfizetésekhez hasonló csomagok, vagy egyéni igények szerint bérelhet kapacitást az üzemeltetőtől.

"A cloud technológia fogalmát sokan sokféleképpen értelmezik, de a legegyszerűbben talán úgy lehetne megfogalmazni, mint az internet, illetve a hálózat működését végző szolgáltatások, hardverek szerepének átalakulását" – magyarázta a hvg.hu kérdésére Bátorfi Zsolt, a Microsoft fejlesztési platform szakértője. "Ezek az eszközök közművesítődnek (utility computing). Ez annyit jelent, például a Microsoft – és további IT-óriások, mint az IBM és a Google - esetében, hogy világszerte óriási adatközpontok jönnek létre, ahol hatalmas méretű hardverkapacitás koncentrálódik, legyen szó sávszélességről, háttértárolóról, vagy éppen processzoridőről. Egy-egy ilyen adatközpontban akár tízezer szerver is üzemelhet, azonban a lényeg nem ez, hanem maga a cloud technológia, amely egészen új megközelítést alkalmaz a kapacitások felhasználásának szempontjából. Ezekre a központokra a vállalati kiszervezések, az online szolgáltatások, illetve a beruházási és üzemeltetési költségek optimalizálása miatt van szükség."

A cloud technológia lényege, hogy az egyes szolgáltatásokat, a szoftverek működését függetleníti a hardveres háttértől. Ez annyit jelent, hogy a párhuzamosan futó virtuális gépek fizikailag nem kapcsolódnak egyetlen konkrét eszközhöz sem, s erőforrás-igényeik dinamikusan változhatnak annak függvényében, hogy éppen mekkora sávszélességre, háttértárolóra vagy processzor-kapacitásra van szükségük. Magyarul, ha az egyik virtuális gép felhasználójának egy adott hardver teljesítményénél többre van szüksége, a rendszer egyes folyamatokat átcsoportosíthat olyan területre, ahol éppen kapacitásfelesleg áll rendelkezésre.

"A cloud technológia egyik alapja a virtualizácó, amelynek segítségével dinamikusan lehet megjeleníteni, átrendezni, módosítani, vagy éppen megszüntetni egyes kapacitásokat, vagy akár komplett virtuális gépeket, anélkül, hogy a végfelhasználó ebből bármit is észrevenne" – fejtette ki Bátorfi Zsolt. "Ehhez természetesen új operációs rendszerre is szükség van, ez a Microsoft esetében az október 27-én bejelentett Windows Azure, amelyre szolgáltatási platformként is tekinthetünk."

A virtualizáció kulcsfontosságú alkotóeleme a cloud computing technológiájának. A vállalatok informatikai részlegei által előbbit jelenleg migrációra, illetve az informatikai kapacitások és erőforrások konszolidációjára használják, az adatközpontok esetében a két elem – a virtualizáció és a cloud – szorosan összekapcsolódik.

"Ezek fényében válnak világossá azok az üzleti okok, érvek, amelyek életre hívták a cloud computingot, ezek közül én a lényegesebbeket említeném" – fejtegette Kardos Marcell, a Microsoft Hosting üzletfejlesztési tanácsadója. „Ha valaki komoly háttérrel működő, sikerre számító online szolgáltatást szeretne elindítani – mint például az olyan közösségi hálózatok, mint a magyar Iwiw, vagy a nemzetközi Facebook –, amelyek várhatóan sikeresek és virulensek lesznek, azonban nem lehet kiszámítani, hogy mikor következik be az áttörés, nos, akkor nehéz felmérni, hogy mekkora kapacitásra van szükség az induláshoz, illetve milyen beruházásra lesz szükség a továbbiakban. Így a várható költségek becslése is meglehetősen nehéz, szinte hasraütésszerűen kell kitalálni. A cloud computing abban segít, hogy alacsonyan tartja az új szolgáltatás induló költségeit. Ez még a mostani szoftverlincenszekhez képest is nagyságrendekkel alacsonyabb lehet, hiszen csak annyi sávszélességre és háttérkapacitásra van szükség, amennyi az indításhoz elengedhetetlen, majd, ahogy egyre több felhasználó csatlakozik a rendszerhez, dinamikusan lehet növelni a szükséges erőforrások mennyiségét. Ez jóval tervezhetőbbé teszi a szükséges befektetések mértékét, ráadásul a működtetés költségei is átláthatóbbá válnak. Érdemes visszanézni az Iwiw példáját, amelynek egy idő után exponenciálisan megnőtt a felhasználói köre, ezáltal a kapacitásigénye is jóval nagyobb lett. A cloud technológia használatával ez zökkenőmentesen megoldható, s az igénybe vett kapacitás függvényében kell fizetni az adott háttér (adatközpont) szolgáltatójának. Olyan, mintha egy nagyon testreszabott, adaptív szolgáltatás költségeiről beszélnénk."