A robotsebész keze sohasem remeg, a betegek örömére

A műtéti eljárások robotizálására már több kísérletet folytattak, s napjainkban nem újdonság a hálózaton keresztül végzett „távgyógyítás” sem, amikor az orvos akár több száz kilométerre is lehet a betegétől. Az alábbiakban bemutatjuk, milyen előnyökkel jár a sebészrobot alkalmazása a hús-vér orvos szikéjéhez képest.

A Da Vinci sebészrobot használatát 2000-ben hagyta jóvá az amerikai gyógyszerfelügyelet, a Food & Drug Administration (FDA). Ez volt az első olyan szerkezet, amely megkapta az engedélyt, hogy vágásokat ejtsen és varratokat helyezzen el a betegek testén, illetve testében. A rendszer bevált, s a robot-sebészet napjainkra több millió dolláros iparággá nőtte ki magát.

Müncheni bevetésen a Da Vinci. Európában 120 van belőle, hazánkban egy sincs © Intuitive Surgical, Inc.

Miben is rejlik a sebészrobot előnye? A szerkezet karjai egy 1 centiméter átmérőjű bemetszésen keresztül jutnak a beteg testébe, akárcsak a laparoszkópos eljárások során. A minimál-invazív eljárásnak nevezett módszer egyik legnagyobb előnye, hogy csökken a fertőzésveszély. Az Intuitive Surgical, a Da Vinci gyártója szerint például a prosztatarákkal diagnosztizált betegeknek csupán harmadán végeznek sebészeti beavatkozást a magas kockázat miatt.

„Azért csupán ekkora arányról lehet beszélni, mert sok beteg már nincs műthető állapotban” – magyarázta a hvg.hu kérdésére dr. Köves Béla, a Jahn Ferenc Dél-Pesti kórház urológus-szakorvosjelöltje, aki idén szeptemberben a European Robotic Urology Symposiumon próbálta ki a Da Vincit. „Ez azt jelenti, hogy a daganat már nem csak a prosztatán belül található meg. De előfordul, hogy valaki olyan állapotban van életkora, vagy egyéb körülmények, például cukorbetegség miatt, hogy egy nagyobb, nyílt műtét megterhelését nem bírná ki. Sebészeti robot használatával – a laparoszkópiás eljárásokhoz hasonlóan – ez a teher csökkenthető, jóval kisebb fájdalommal jár és az utólagos, posztoperatív ápolás ideje is lerövidül.”

A Da Vinci robot négy fő részből áll: a sebészi konzol, a pácienst rögzítő speciális műtőasztal, az EndoWrist nevű robotkarok, amelyeken különböző műtéti eszközök sorakoznak, illetve az Insite Vision System nevű nagyfelbontású, háromdimenziós endoszkóp, a hozzá kapcsolódó képfeldolgozó rendszerrel.

A műtét során a sebész a képen is látható konzolnál foglal helyet, sokszor több méterre a műtőasztaltól. Az orvos a fejét valamelyest előredöntve ráhajol a megjelenítő felületre, ami azért is lényeges, mert a robot nem engedi, hogy a kezelőszervek véletlen megmozdítása miatt a karok nem kívánt mozgást végezzenek. Ezt úgy éri el, hogy folyamatosan figyeli az orvos fejének a helyzetét, s ha a sebész feláll a konzol elől, a rendszer automatikusan letiltja a karok mozgását. A megjelenítőben az orvos a műtéti terület felnagyított, háromdimenziós képét látja, amit a robotkar egyik „csápjára” erősített kamera közvetít a konzolra. A karok mozgatását speciális vezérlő teszi lehetővé, amely két kézi szabályzó és két pedál segítségével összesen hét irányba mozgatja a beteg testében a kamerát és a sebészi eszközöket.

„A laparoszkópos beavatkozások esetében az orvos két irányítókart mozgat, amelyek egy vékony kábelen csatlakoznak a műtéti területen mozgó sebészi eszközökhöz” – magyarázta dr. Köves Béla. „A kábelnek ez esetben korlátozott a mozgástere, ugyanis a bemeneti nyílás tekinthető a kiindulási pontnak, onnan kell tovább manőverezni, amíg el nem érjük a megfelelő területet. A Da Vinci robotkarja ezzel szemben egy több gömbcsuklóból álló rendszer, amely olyan mozdulatokat is lehetővé tesz, amelyekre szabad kézzel, vagy laparoszkóppal nem lennénk képesek. Egy erre a célra szolgálló pedállal változtatható a kamera felbontása, illetve a nagyítás mértéke, a kamera pedig a többi eszköztől függetlenül mozgatható. Ennek az óriási előnye minden eddigi módszerhez képest, hogy az orvos nagyon pontosan láthatja a különböző szövetek határait, amire korábban legfeljebb következtetni lehetett. Jó példa erre a radikális prosztataeltávolítás, amelynek során gyakran problémát okoztak a prosztata két oldalán futó idegkötegek, amelyeket sokszor átvágtak a műtét során, s ez impotenciát eredményezett. Ez kellemetlen mellékhatás volt, ám nem igazán tudták kikerülni. A jó sebészek érzésre meg tudták találni a szövet határait, de a sebészrobot kamerájának köszönhetően tökéletesen látható a műtéti terület; ez óriási különbséget jelent.”