A szélerőművek megváltoztathatják az időjárást

Egy tanulmány szerint a kiterjedt szélerőmű-telepek megváltoztathatják a levegő mozgását, ezáltal eltéríthetik a viharokat és befolyásolhatják az időjárást.

Az elemzők szerint az USA energia- igényeit legalább 260 000, több mint 90 méteres szélkerékkel lehetne fedezni © sxc.hu

A Livescience értesülései szerint nem ez az első felmérés, amely erre az eredményre jutott, igaz, ahhoz, hogy globális léptékben jelentkezzen a hatás, rendkívül nagy méretű telepekre lenne szükség.

Daniel Barry és Daniel Kirk-Davidoff, a University of Maryland kutatói még azt is kiszámolták, milyen hatásal járna, ha a Texas és Kanada közötti területre, illetve a Nagy Tavaktól a Sziklás-hegységig húzódó régióba építenének gigantikus szélfarmokat.

Az eredmények szerint komoly változásokat tapasztalnánk a kontinens és az északi félteke időjárásában. A tudósok úgy kalkuláltak, hogy egy ilyen kiterjedt létesítmény 8-10 km/h-val lassítaná a szél sebességét, s gyakorlatilag „kivonná” a légmozgást a légkörből. Ennek következtében a bolygó északi féltekéjén olyan láncreakció indulna el, amelynek következtében a viharos erejű légtömegek mozgása és iránya akár több száz kilométerrel is megváltozhatna.

Bár a kutatók elismerték, hogy a modelljükben alkalmazott szélerőmű méretei valószínűtlenül nagyok, „ha az amerikai Energiaügyi Minisztérium becslései pontosak – 2030-ra az USA energiaigényeinek 20 százalékát fedezné szélfarmok segítségével – ezek az erőművek annyira elterjednek, hogy annak már mérhető hatása lesz az időjárásra nézve” – fejtette ki James McCaa, a zöld energia felhasználásának monitorozásával foglalkozó 3Tier Inc. nevű cég munkatársa.

Néhány évvel ezelőtt két egymástól független kutatócsoport hasonló eredményre jutott, egy harmadik pedig az ellenkezőjét mutatta ki.

Somnath Baidya Roy, a Princeton egyetem kutatója 2004-ben kollégáival szimulálta a kiterjedt szélerőmű-telepek helyi időjárásra gyakorolt hatását. Azt találták, olyan hatás jelentkezne, amely melegíti és szárítja a levegőt, ebből kifolyólag az éjszaka lehűlt, nedves talaj gyorsabban melegedne, ami a szél sebességének emelkedésével járna.

Szintén 2004-ben David Keith, a University of Calgary munkatársa kutatócsoportjával kiszámította, hogy milyen hatása lenne, ha a Föld felszínének 10 százalékát borítanák szélerőművek. Az eredmények szerint a sarkvidéki régióban lehűléssel lehetne számolni, a mérsékelt égövben azonban jelentős melegedést tapasztalnánk.

„Az üzenet lényege a változó klíma, amely jelen esetben nem egyenlő a globális felmelegedéssel” – magyarázta a szakember. „A modellben alkalmazott helyzetnek – a szélerőművek kiterjedt használata – ugyanis lennének előnyei is, elég csak arra gondolni, hogy mennyi fosszilis tüzelőanyagot helyettesítene ennyi zöld energia.”