Lemondhat a TV2 és az RTL Klub a digitális platformról?

Ma Magyarországon 2-2,5 millióan vannak, akik analóg földi adást fognak, s mivel ők sem másodrendű állampolgárok, joguk van jó minőségű, akár ingyenes digitális adást nézni - mondta Jean-Francois Fenech, az Antenna Hungária vezérigazgatója. A két országos kereskedelmi csatorna vonakodása kapcsán a vezérigazgató elmondta, ennek főként az az oka, hogy nem szeretnék a reklámpiacon elért, szinte monopolisztikus helyzetüket feladni. Ugyanakkor azzal, hogy nem kerültek fel a digitális platformra, a vezérigazgató szerint hosszabb távon kockáztatják, hogy mintegy 2 millió néző továbbra is foghassa adásaikat.

A vezérigazgató kifejtette, a jelenlegi szabályozás kimondja, ha a digitális platform indulásának pillanatában nincs jelen a két jelentős piaci erejű kereskedelmi adó - RTL Klub, TV2 - a digitális multiplexen, akkor később már nem adhat el nekik ilyen kapacitást az AH. Az AH december elején indította a szolgáltatást, ám aláírt szerződése egyik kereskedelmi tévével sincs. A jogértelmezés azonban jelenleg vita tárgya, s ezért is fordultak a Fővárosi Bírósághoz a tévék.

Jean-Francois Fenech kifejtette, úgy gondolják, nem szabad megtörténnie annak, hogy mintegy kétmillió lakost kizárjanak a kereskedelmi adások nézéséből, s ezért mindent megtesznek a helyzet megváltoztatásáért. A folyamatot azonban nehezíti, hogy a médiatörvény nem fogalmaz tisztán és világosan azzal kapcsolatban, mi a szerepük a tévéknek a digitális sugárzást illetően.

Kérdésekre válaszolva a vezérigazgató visszautasította, hogy az AH bármelyik tárgyaláson diktátummal állt volna elő. Elmondta, ők szerettek volna megegyezni a csatornákkal, de ahhoz, hogy tárgyalni lehessen, kell egy másik fél is. Példaként megemlítette, hogy bár az RTL Klubbal szerettek volna mihamarabb találkozni, sokáig nem fogadták őket, csak két héttel a televíziós platform december eleji indulása előtt. Ekkor a vezérigazgató szerint azért nem tudtak megegyezni, mert például az alapvetően műszaki jellegű szerződésről csak a televízió jogászai tárgyaltak, s ők olyan kérésekkel álltak elő, amelyek részben a versenyjogba ütköztek, részben pedig nem az AH kompetenciakörébe tartoznak.

A közszolgálati tévék és rádió digitális sugárzásáról a vezérigazgató elmondta, ezeknek közbeszerzési eljárást kell kiírniuk a sugárzás kapcsán, ezt a Duna tévé időben megtette, így vele már szerződtek, a Magyar Televízióé azonban még folyamatban van. A Magyar Rádió pedig még nem írta ki a pályázatot, tehát nem tud szerződni a digitális rádióadás sugárzására annak ellenére, hogy az AH már képes erre is.

A digitális sugárzás áráról a vezérigazgató elmondta: egy országos kereskedelmi tévének 300 millió forintos éves díjat kell fizetnie majd akkor, amikor 95 százalékos lesz a digitális földi adás lefedettsége. Ez az összeg a két kereskedelmi tv bevételének mintegy 1 százaléka, és csak 15-20 százaléka annak az összegnek, amit most fizetnek a tévék az analóg sugárzásért. A digitális adás lefedettsége jelenleg 60 százalékos, a 95 százalékot 2011 közepére kell elérni.

Az AH a digitális hálózat teljes, országos kiépítésére 4-5 év alatt összesen 25 milliárd forintot költ. A cég - bevallása szerint - eddig teljesítette az előírásokat, s december elejére felállította a földi digitális televíziós és rádiós hálózatot Budapesten és környékén. A társaság bevételének jelenleg 60 százaléka az analóg sugárzásból származik, míg 20 százaléka távközlésből, további 20 százaléka pedig az Antenna Digital mikrohullámú sugárzásból, szervizből és infrastruktúra szolgáltatásból áll. Az analóg tv-adás 2011 december végén azonban megszűnik, ettől kezdve csak digitális földi sugárzás lesz.