Regisztráció
 • 
Bejelentkezés
 •   •  twitterlogo •  rsslogo Hírcsatornák

BEJELENTKEZÉS



Kedves regisztrált látogatónk!

Felhívjuk figyelmét, hogy hosszú átmeneti időszak után mától csak e-mailcímével tud bejelentkezni oldalunkra. Amennyiben nem emlékszik, azonosítóját milyen címmel regisztrálta, írjon levelet munkatársainknak a hvg.hu@hvg.hu címre!

Ha még nem regisztrált a HVG Online rendszerében, akkor ide kattintva megteheti.

Ha elfelejtette jelszavát, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük a jelszóemlékeztetőt.

Ha szeretné újra megkapni a regisztrációja véglegesítéséhez szükséges aktivációs kódot, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük az aktivációs levelet.

HVG.HU \ IT | TUDOMÁNY

Mi van a levegőben? - Hogyan védekezzünk a szmog ellen?

2009. január 13., kedd, 06:30 • Utolsó frissítés: 2009. január 13., kedd, 10:50
Szerző: hvg.hu


A szmogriadó apropóján készült összeállításunkból kiderül, milyen kockázatokkal számolhatunk, mit jelentenek pontosan a különböző határértékek, milyen fajtái léteznek a szmognak, s hogyan védekezhetünk mindennapjaink során.

Szmogszennyezés felsőfokon

Nem meglepő, hogy a legnagyobb szmogszennyezettség jeleit Kínában figyelhetjük meg - a Smog 2008 oldalon például napról napra nézhettük egy forgalmas pekingi útszakasz felett a hol tisztább, hol súlyosan szennyezett eget. Peking és Sanghaj mellett olyan nagyvárosok szerepelnek a szmog szempontjából leginkább érintett városok listáján, mint Delhi, Los Angeles, Kairó, Dzsakarta vagy Atlanta - az európai nagyvárosok között pedig Berlin és Athén szerepel például a city-data.com körkérdései között.

Tekintse meg galériánkat!
© AP

A szmog sűrűn lakott városi területek felett alakulhat ki (London vagy a Ruhr-vidék legalább annyira jellemző terület, mint például Toronto vagy Szöul), ahol egyértelmű a légszennyezettség.

Athénnal kapcsolatban gyakran említik a fotokémiai vagy oxidáló szmogot, amelynek esetében a közlekedő autókból felszabaduló szennyeződések-ből ultraibolya sugárzás hatására ózon, nitrogén-dioxid, illetve peroxi-acetil-nitrát (PAN) keletkezik, mindennek hatására pedig füstköd jön létre (ehhez 25-35 Celsius fok közti hőmérséklet és alacsony páratartalom szükséges). Ez erősen irritálja a nyálkahártyát, illetve káros hatással van a növényzetre, állatokra, emberekre és épületekre egyaránt.

A fotokémiai szmog – amely jellemzően nyári, napsütéses időben alakul ki, a jelenlegi riasztást nem is emiatt rendelték el – egyik összetevője a három oxigénatomból álló ózon, amely a földfelszín közelében komolyan veszélyeztetheti egészségünket.

Mi a különbség a jó ózon és a rossz ózon között?

Az előbbi a Föld atmoszférájának felső rétegeiben – 15-50 kilométeres magasságban – alakul ki a napsugárzás hatására. Ez az ózonpajzs véd meg bennünket a Nap káros sugaraitól. Utóbbi pedig az alsó légrétegekben, a talajhoz közel képződik, amikor az autókból és a kéményekből kibocsátott szennyező anyagok a napfény hatására reakcióba lépnek egymással. Így alakul ki az úgynevezett fotokémiai szmog, amely főként a nyári hónapokban képződik.

A szmognak komoly egészségügyi hatásai vannak, irritálja a légutakat, csökkenti a tüdőkapacitást, s hosszabb kitettség esetén akár maradandó károsodást is okozhat. Emellett fokozza az olyan betegségek tüneteit, mint az asztma, a bronchitis, a tüdőtágulat (emphysema), illetve bizonyos típusú szívelégtelenségek. A szmogot előidéző ózon köhögést okozhat, emellett irritálhatja a torkot és kellemetlen érzést válthat ki a mellkasunkban. Az anyag hatására romlik a tüdőfunkció és nem tudunk olyan mélyen és aktívan lélegezni, mint egyébként; ilyenkor észrevehetjük, hogy kisebb és gyorsabb lélegzeteket veszünk, mint egyébként.

A szmog hatásai fokozottan érvényesülnek a gyerekeknél, az asztmásoknál, a tüdő- és szívbetegeknél és az időseknél. De veszélyeztetett lehet bárki, aki a szabadban fizikai munkát végez, vagy sportol, az intenzív mozgás hatására mélyebb lélegzeteket vesz, ráadásul jellemzően inkább szájon keresztül, ezáltal még a szervezet első védelmi vonalának – az orrnak – a védőmechanizmusai sem védik szervezetünket.

Különösen figyeljünk oda a gyerekekre, csak annyi időt töltsenek ilyenkor a szabadban, amennyit feltétlenül szükséges. A gyengébb immunrendszer mellett a gyerekek jellemzően gyakrabban vesznek levegőt, mint a felnőttek, ezért nagyobb dózisban lélegzik be a káros anyagokat. Ráadásul a kiskorúak fogékonyabbak az asztmára, amelynek mértékét súlyosbíthatja a szmog.

"A szálló por magas koncentrációja leginkább a gyermekeket, illetve a légúti és keringési betegségben szenvedőket veszélyezteti" - hangsúlyozta a hvg.hu-nak Kaszó Beáta, allergológus, tüdőgyógyász. De egészséges embereknél is okozhatja a fent említett panaszokat az egészségtelen levegő, az allergológus szerint ezért a légúti és keringési betegségben szenvedők, a csecsemők, gyermekek és időskorúak, az aktív és passzív dohányosok kerüljék el a forgalmasabb útszakaszokat.

« vissza az első oldalra

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

17 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:
2011. január 26., 15:34 zoldhetfo.com

A szmog ellen úgy is tehetünk, ha nem autóval megyünk vásárolni, hanem az interneten veszünk meg mindent.
Erre a célra a legalkalmasabb a Zöld Hétfő, mert akkor még a szállításért sem kell fizetni.

2009. január 14., 11:43 Moré Csaba József

Országos problémáról van szó, így az egész ország veszélyeztetve van a szmogtól és a levegő porszennyezettségétől. Bárhol jár az ember az országban, bizonyos időszakokban - főként szélcsendes, esőmentes időben- egyre nagyobb a levegő szennyezettségének mértéke. Kisközségekben, falvakban, kistelepüléseken a korszerűtlen fűtés következtében téli időszakban szinte füsttengerben úszik a környék, még a bezárt ablakokon át is érződik a lakásokban a füstszag. Ha gépkocsival haladunk át ezeken a füstös szakaszokon, lezárt ablakok mellett is érezzük ennek kellemetlen hatását. A por inkább a nagyvárosokra jellemző, itt a folyamatos takarítás hiánya az okozati tényező.<br>E nagyon fontos kérdésben csak akkor várhatunk pozitív eredményt, ha a társadalom egésze összefog, s minden egyes ember betartja azokat a minimális szabályokat , melyeket egy közösségi társadalom megkíván. Persze nagy feladata van az államnak, a több mint 3500 helyi önkormányzatnak is , akik sokat tehetnek e probléma mérséklésére, megszüntetésére. Igaz, hogy ennek jelentős költségigénye van, de összességében nézve megállapítható, hogy a szmoggal és a levegő porszennyeződésével összefüggő minden megelőző intézkedés bőven megtérül nemzetgazdasági szinten, mert lényegesen csökkennének a megbetegedett emberek gyógyításának költségei.<br>

2009. január 14., 00:14 Pieter De Vries

Várostakarítás. Lenne egy érdekes észrevételem. Csak nagyon- nagyon áttételesen kapcsolódik a témához, de érdekes. Debrecenben vagyogatok már pár éve, s ha idén nem is, de tavaly meg tavalyelőtt elég sokat császkáltam este/éjszaka az utcákon gyalog és biciklivel.. (11 után nincs semmilyen tömegközlekedés) És csak így utólag tűnik fel, hogy a Nagyerdőn (konkrétan a Veszprémi, Andaházi, Balassa utcák felé mentem haza) jóval többször láttam úttisztító járművet (sötétlila gőzöm sincs, hogy hívják őket szakszerűen), mint felénk, a tízemeletes panelek táján. Most persze lehet, hogy csak én jártam rossz időpontokban a várost és járnak erre is, csak hajnalban/kora reggel, amikor alszok.. Lehet, hogy rosszul emlékszek.. Lehet, hogy prekoncepcióim vannak.. De sajnos az a lehetőség is fennáll, hogy van némi alapja a bennem megfogalmazódó, sötét ködként alattomban előkúszó gyanakvásnak.. Hogy mire gondolok, azt mindenki könnyedén kitalálhatja:) Ugye minden állat egyenlő, DE..<br>

2009. január 13., 16:42 pipacs

A szállópor koncentrációjának a növekedése minden bizonnyal annak köszönhető, hogy a fővárost egyáltalán nem takarítják. A főváros vezetése mindenfélével foglalkozik, de a rábízott város tisztaságáért semmit sem tesz. Egy elhaladó villamos annyi port ver fel, mint az epsoni derby befutói. Érdekes, hogy a riasztási határértéket akkor mérték hétvégén, amikor az autó forgalom a szokásosnál kisebb és hétfőn pedig helyreállt, lecsökkent, még akkor is, ha az autóforgalom a hivatalos állítás szerint 18 %-kal csökkent. Régen az utcán láthatóak voltak utcaseprők, úttestet tisztító járművek. A legegyszerűbb egy-egy társadalmi csoporton - jelen esetben az autósokon - elverni a port. Ilyen alapon a dohányosoknak is megtilthatnák a dohányzást - kb. napi 10 millió cigarettát szívnak el naponta a fővárosban - mondjuk páros napokon a páros végződésű személyi számmal bírók gyújthatnának rá. És csak úgy zárójelben: Párizsban kb. 6-7 millió autó fordul meg a városban naponta, nincs por, nincs szmog, nincs kosz. Hetente három alkalommal tisztítják az utcákat.<br>

2009. január 13., 15:56 csibe

Ez az oldal teljesen tökéletes és nagyon tanulságos.<br>És nagyot segített nekem a sulihoz mert gyűjtenem kellett a szmogról hogy:mi van a levegőben?<br><br>köszönöm a sok tanulságot!:):D<br>

További 12 hozzászólás megtekintése »
Véleménye van? Ossza meg velünk!


Mi van a levegőben? - Hogyan védekezzünk a szmog ellen?




  Másolat Önnek


HIRDETÉS

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X