Az alternatív energia helyzete Magyarországon

Ötletekben nincsen hiány, a technológia napról-napra fejlődik, s hazánk esetében is komoly potenciál rejlik a különböző módszerekben, mégis, a megújuló energia felhasználása egy-két nagyobb bejelentést leszámítva kiszámíthatatlanul, és rögös úton halad. A kihívásokat főként a törvényi szabályozás és a gazdasági háttér terén kell keresnünk.

Kissé kusza a helyzet hazánkban © sxc.hu

A jelentés szerint, bár a kínálkozó lehetőségek és az említett potenciál óriási, a gyenge befektetői környezet, a kusza támogatási rendszer, illetve a magyar villamosenergia-termelés sajátosságai és rugalmatlansága visszatartó tényezőt jelent. További problémát okoz a kutatás-fejlesztés támogatásának alacsony mértéke, a szakemberhiány és az a tény, hogy a magyar lakosság – bár tájékoztatásban nincsen hiány – egyelőre nem érdeklődik kellően a megújuló energiaforrások iránt.

Politikai és törvényi kockázatok is nehezítik a helyzetet, az Energia Klub szerint ugyanis hiányzik a kellő elköteleződés az alternatív termelési módok mellett, a megújulókra vonatkozó jogszabályok pedig gyorsan változnak és a sok módosítás hatásra gyakran éppen az ellenkezőjét érik el, mint amire megalkották azokat.

A feljebb említett 95 százalékos arány igen magas, ezért a Magyar Villamos Művek (MVM) szakértőit kérdeztük, hogy ők miként látják a különböző energiaforrások helyzetét. Egy 2007-es adat szerint hazánkban a beépített villamosenergia-termelő kapacitások megoszlása erős eltolódást mutat az olajjal illetve gázzal működő erőművek felé. Míg ez 5100 megawattnyi kapacitást jelent, a nukleáris energia 1940 megawattot, a szén-, illetve lignittüzelés 1510 megawattot, a megújuló források pedig 450 megawattot tesznek ki. Ez utóbbiak esetében az 50 megawattnál kisebb teljesítményű források megoszlása: biomassza (127 MW), szél (65 MW), víz (52 MW), hulladék (amelyet nem mindenhol tekintenek megújuló forrásnak, valamint a biogáz (10 MW). Itt lényeges megjegyezni, hogy az 50 megawattnál nagyobb teljesítményű erőművek közül négyben (Mátra, Ajka, Oroszlány, Borsod) folyik biomassza-felhasználás is.

A biomasszából kinyert energia esetében fontos, hogy a legtöbb esetben gyakorlatilag fatüzelésről van szó. Az idei orosz-ukrán gázvita kapcsán is érzékelhető volt, hogy sokan álltak át a sajtóban „alternatív tüzelőanyagnak” nevezett fűtésre, ami nagy százalékban a fatüzelést jelentette.

Balogh László, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnökének a Greenpeace számára készített előadásában az áll, hogy a hazai biomasszák közül a legnagyobb mennyiségben az úgynevezett dendromassza (tüzifa, gyakran szénnel kevert formában),  teszi ki a legnagyobb arányt, az ellentmondásos támogatások  következtében.  Elvileg az évente rendelkezésre álló teljes biomassza mennyiségből összesen kb. 200-300 PJ energia termelhető. Összetételét tekintve ebből a fás szárú biomassza mintegy 50-60 PJ, a többi nehezebben tüzelhető lágyszárú növény és hulladék.  A biomassza gyakorlatban hasznosítható hányada azonban ennél kisebb  mintegy 80-100 PJ körüli értékre tehető, amely potenciál kihasználásától még messze vagyunk.  Ellentmondásos az is, hogy a villamos energia termelésre átállított fatüzelésű, vagy kevert fa-széntüzelésű blokkok régi, jórészt alacsony hatásfokú erőművekben üzemelnek. Balogh Lászlótól származó információk szerint  ráadásul  ezeknek a villamos energia-termelőknek a később  piacra lépőkkel ellentétben még a tüzelőanyagra vonatkozó eredetigazolást sem kell beszerezni a legújabb rendelet módosítások szerint – ami legalábbis kérdőjeleket vethet fel a hazai reguláció normativitásával kapcsolatban

Hazánkban jelenleg a legfőbb potenciált a geotermikus energiában látják. Az Energia Klub helyzetjelentése szerint azonban egészen 2007 végéig a felhasználás aránya csaknem elenyésző volt, főként a bonyolult engedélyeztetési és az előírt visszasajtolási kötelezettségek miatt. Idén komolyabb előrelépés várható ezen a téren, többek között a MOL – amely közlése szerint elsősorban a ma mindenki számára elérhető bioüzemanyagok használatára és jövőjének feltérképezésére és a geotermikus energia hasznosításának lehetőségeire koncentrál - illetve a Pannergy közreműködésével.