Az alternatív energia helyzete Magyarországon

Ötletekben nincsen hiány, a technológia napról-napra fejlődik, s hazánk esetében is komoly potenciál rejlik a különböző módszerekben, mégis, a megújuló energia felhasználása egy-két nagyobb bejelentést leszámítva kiszámíthatatlanul, és rögös úton halad. A kihívásokat főként a törvényi szabályozás és a gazdasági háttér terén kell keresnünk.

Szentlőrinciben már folynak az első fúrások © ecoline.hu

A MOL már hosszabb ideje vizsgálta a geotermia (földhő) magyarországi lehetőségeit, s ezen a téren nagy segítséget jelentett, hogy az olajipari cégből - saját megnevezésük szerint - energiaszolgáltató vállalattá váló részvénytársaságnak van hazánkban talán a legátfogóbb térképe a földhő és a termálvizek gócpontjairól, ugyanis az különböző fúrások előtt minden esetben átfogó talajvizsgálatok készülnek. A tapasztalatokra alapozva 2008. júliusában alakult meg a CEGE Közép-Európai Geotermikus Energia Termelő Zrt., melynek célja a geotermikus energia kutatása, termelése és értékesítése, illetve geotermikus erőművek és közvetlen termálhő szolgáltató technológiák létesítése.

A CEGE beruházási lehetőséget lát kis-, (2-5 MW) és közepes méretű (5-12 MW) geotermikus erőművek, továbbá közvetlen termálhő szolgáltató technológiák (fűtőművek, mezőgazdasági üvegházak és hűtőházak hőellátása) létesítésében. Jelenleg több, különböző fázisban lévő projekt is fut, párhuzamosan halad a geológiai-geofizikai és az engedélyeztetési munka.

A PannErgy (PE) eközben az Ecoline február végi értesülései szerint rövidesen megkezdi első magyarországi fúrásait, s még az idén átadná első geotermikus erőművét Szentlőrinciben.

„A 350 milliós eurós projektsorozat első helyszínén egy a térség hőellátására alkalmas geotermikus erőmű épül, amelynek kivitelezési munkálatai április-májusban indulhatnak, s ha minden a terv szerint halad, a létesítmény még ebben az esztendőben, a fűtési szezont érintően elkészül” – nyilatkozta az Ecoline-nak Gyimóthy Dénes a társaság vezérigazgatója.

Az előzetes földtani vizsgálatok alapján a szentlőrinci fúrás esetében két verzió képzelhető el. Vagy nagyjából 1200 méteres mélységben találnak 65 fok körüli vizet, ami rendkívül alacsony fúrási költségeket tenne lehetővé, vagy 1700 méteren 90 fokosat. Amennyiben a vállalat tudja tartani a most vázolt ütemtervet, akkor 2009 végén a város távfűtéses lakásait már a geotermikus erőmű szolgálhatja ki. A PE közlése szerint a geotermikus energia amellett, hogy jóval környezetkímélőbb, mint a hagyományos megoldás, kisebb, és sokkal kiszámíthatóbb kiadásokat jelent a távfűtéses háztartások számára, mint a gáz alapú technológia.

A magas energiaárak, illetve kedvező konstrukció miatt az önkormányzatok komoly érdeklődést mutatnak a projektek iránt, a vezérigazgató szerint a szűk keresztmetszetet a fúrókapacitás jelenti, ez határozza meg a projektek ütemét. Ha a PE gépparkja kibővül még az idén megkezdődhetnek a próbafúrások Tamási és Csurgó térségében. A cég a válság miatt egyelőre a hőpiacokra koncentrál, az áramtermelési célra tervezett létesítményeinek fejlesztését egyelőre késlelteti.

A MOL állásfoglalása szerint a geotermikus fejlesztésektől függetlenül ajelen gazdasági körülmények között, hazánk lehetőségeit is figyelembe véve, az energiafüggőséget nem lehet megoldani tisztán a megújuló energiaforrások használati arányának növelésével. Sokkal hatékonyabb energiafelhasználásra lenne szükség országos szinten is, illetve hosszabb távon az energiaszerkezet átalakítása is elkerülhetetlen. A januári események – az ukrán-orosz gázvita - megmutatták, hogy nem szabad csak az orosz földgázra építkeznünk, de meg kell találni a helyét az energiaforrások között, miként a többi energiahordozónak is, legyen az akár olaj, szén-, nukleáris-, nap-, szélenergia-, biomassza vagy éppen geotermia. A lehetőségek szélesek, a meglévő természetes korlátok és lehetőségek figyelembevételével hosszú távon is fenntartható energiaszerkezetet kell kialakítani, mely lehetővé teszi az Európai Unió 2020-ig magvalósítandó klímaváltozási céljának elérését is. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a szabályozási környezet kedvezőbb feltételekkel támogassa e beruházásokat. Emellett sokat segítene az is, ha a tudományos kutatások a megújuló források esetén is a teljes életciklusra vonatkozóan biztosabb eredményekkel tudnának szolgálni a környezeti hatások tekintetében.