Kié a koponya, kié a holttest?

2009. október 09., péntek, 12:06 • Utolsó frissítés: 2009. október 09., péntek, 14:20
Szerző: hvg.hu

Címkék: Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet; személyazonosítás;

Genetikai kódból mondja meg, hogy nézett ki valakinek az arca – ezt a ma még lehetetlen dolgot kérték egyszer Magyar Lóránttól, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének munkatársától, aki a személyazonosítással foglalkozik. Az ismeretlen holttestek vagy bűncselekmények áldozatainak azonosítása mellett legutóbb Janus Pannonius arcának „felderítésében” kértek segítséget tőle.

Senki nem tudja, hogy nézett ki az 1472-ben 37 évesen meghalt humanista költő és pécsi püspök – kezdte Magyar Lóránt, az orvostudományok doktora a különleges munka okainak az ismertetésével. A pécsi Régészeti Múzeum ezért a Magyar Természettudományi Múzeumot (MTM) kérte fel, hogy rekonstruálják Janus Pannonius arcát. Ezt a munkát Kustár Ágnes, az MTM Embertani Tárának antropológusa végezte el. A kutatócsoport tagjaként közreműködött Szentmartoni Szabó Géza irodalomtörténész is. Az előzetes vizsgálódásaik alapján „a költő koponyáját kézbe véve látszott, hogy széles, szemből kissé lelapított, markáns férfiarccal lesz dolgunk”. Az irodalomtörténészek elképzelései szerint azonban a költő galamblelkű férfi volt, így eredetileg arra számítottak, hogy a rekonstrukció eredménye nőies vonású férfiarc lesz.

Az overtarti kápolnán szereplő páncélos férfialak arcképe és a rávetített arcrekonstrukció látható

A pécsi Régészeti Múzeum bocsátotta rendelkezésre azt a három festményt digitális formában, amelyeken a költőt barátja, a neves festő, Andrea Mantegna megörökíthette. Hogy kiderüljön, melyiken szerepel Janus Pannonius, Magyar Lóránt a vizsgálatsorozat első lépéseként a koponyát összevetette a festményeken lévő emberek arcával. A Fiatal férfi portréja című festménnyel történt összevetés során a két arc durva eltérést mutatott: a költő álla jóval kilógott a megfestett személy állához képest. A Férfi portréja című festménnyel történt összehasonlítás során is az állnál mutatkozott leginkább eltérés, még ha az nem is volt olyan jelentős, mint az előbbi arcnál. „Mivel mind a két portré nőies, lágy vonású férfiakat ábrázolt, egyértelművé vált, hogy Janus Pannonius arca nem lehetett olyan finom ívű, mint azt korábban gondolták. A valóságban markáns, szögletes és karakteres vonásai voltak a költőnek.” A harmadik festmény esetén (Overtari kápolna, Szent Kristóf freskó, fiatal fehér ruhás férfialak a kép jobb alsó részén) a számos eltérés mellet a csontos állcsúcs az arcképhez nem illeszkedett.

A kutatócsoport második lépésként a Mantegna Szent Kristóf kápolna-freskóján szereplő figurákat nézte végig, hogy megállapítsa, az arcrekonstrukció alapján Janus Pannoniusként ki jöhet szóba közülük. Három férfialakot vetettek össze „Ezek között van egy arc, amely karakterében eléggé hasonló a rekonstruált fejhez, és még az osztott álcsúcs is - bár jelzett módon, de - látható. A nagyfokú hasonlóság ellenére a kép középkorú férfit ábrázol, Janus Pannonius pedig a festmény készítésének idején jóval fiatalabb volt.” Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a mintegy egy hónapig tartó munka lezártnak tekinthető, mert mint Magyar Lóránt elmondta, további képeket is megvizsgál ahhoz, hogy minél pontosabban meg tudják határozni, miként nézhetett ki Janus Pannonius.

A személyazonosítás mint igazságügyi szakértői munka »

Kinyomtatom • Elküldöm