Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Pusztán két hét internetezés árán már fejlődést lehet elérni az agy azon területein, amelyek a döntéshozatalért és a memóriáért felelősek, hangzott el a Society for Neuroscience konferencián - írja a Popular Science.
|
|
|
|
A UCLA Kaliforniai Egyetem kutatását Prof. Gary Small pszichiáter végezte, aki már korábban is kimutatta: a netezőknél sokkal nagyobb aktivitást figyelhetünk meg az agy azon részeiben, amik a komplex érvelésért felelősek, igaz, tanulmánya nem tudta kifejteni sem ennek okát, sem ennek következményeit - akár még az is előfordulhat, hogy a komplex érvelésben jobb emberek egyúttal a hálóhoz is jobban vonzódnak.
Small kísérletében huszonnégy, 55 és 78 év közti internetezőt vizsgáltak, akiknek fele még alig ült a gép előtt, a másik fele pedig gyakorlott netező volt (ők voltak a kontrollcsoport). Egy kéthetes periódus alatt hét napon át napi egy órát kellett az önkénteseknek böngészniük a hálót - a két hét kezdetén és végén pedig fMRI agyszkeneket készítettek róluk.
A kezdőket megnézve a kutatók azt tapasztalták, hogy sokkal nagyobb aktivitás tapasztalható azon területek, amik a döntéshozásért és a munkamemóriáért felelősek - ezen utóbbiban tartjuk azon információkat, amiket gyorsan elő kell vennünk és használnunk kell a mindennapokban, de ide kerül egy újonnan megjegyzett telefonszám is, amiről tudjuk, sürgősen fel kell hívnunk. A professzor azt állítja: az internet egyfajta agytorna, de hogy az ezáltal szerzett képességek az élet más területén is kamatoztathatóak-e, azt nem tudja teljes bizonyossággal állítani.
Kinyomtatom
Elküldöm
