November 7.: Herr Lenin és a nagy forradalom kérdőjelei

November 7. sokáig kötelező ünnep volt, unalmas és borzalmas tirádákkal, ám mára kiderült, valójában rendkívül izgalmas eseménysorozatról szólt, melyben utólag megrendezett propagandafilmek, kettős ügynökök és buta pártaktivisták játszották a főszerepet. Persze nem minden ügynök váltotta be a hozzá fűzött reményeket és csekkfüzeteket.

Annyi bizonyos, hogy Michael Pearson angol szerző interneten is olvasható művében részletesen leírja Lenin utazását az első világháború alatt Svájcból Oroszország felé. A németek tényleg zárt vonaton szállították át a kommunista pártvezetőt. A legfőbb német hadvezetés, személyesen pedig Ludendorff tábornok állt az akció mögött, állítólag 3-4 millió birodalmi márkával látta el Lenint, hogy segítse a bolsevik párt kiadványait és befolyásszerzését Oroszországban. Ludendorff abban bízott, hogy Lenin hatékonyabban bomlasztja fel a keleti arcvonalat, mint korábbi ügynökük, Alexander Parvus.

Parvus brit kapcsolatai

Parvus Konstantinápolyban fegyverkereskedelemmel is foglalkozott korábban, és az ifjú törökök mozgalmának megerősítésében is szerepet játszott. (Az ifjú törökök a modern Törökországért léptek fel a XX. század elején.) A fegyverügyletek, különösen a brit Vickers megrendelései miatt sokan Parvust angol informátornak is sejtik, és nemcsak német háttérembernek tartják.

Parvus - eredeti nevén Izrail Lazarevics Gelfand - az orosz szocialisták egyik korábbi aktivistája volt, a permanens forradalomról szóló elméletét Lenin maga is átvette. Ennek alapján fejlesztették tovább az 1917-es februári polgári forradalmat - ami a cár megdöntését jelentette - "szocialista" forradalommá ősszel. Parvus 1916-ban megpróbálkozott már elégedetlenség szításával Péterváron, de az ő mozgalma nem lett elég erős, ezért vették elő ezen elmélet szerint a németek a Svájcban várakozó Lenint.

Parvus Konstantinápolyban, a török fővárosban lépett kapcsolatba a német diplomáciával és titkosszolgálatokkal is. Állítólag ő javasolta az elsők között, hogy az orosz bolsevik pártot támogatva bomlasszák a cár hatalmát. Parvusról egyesek azt állították, hogy közvetlenül is pénzelte Lenint Svájcban - erről azonban Harold Shukman, a téma egyik szakértője hiába próbált biztos adatokat szerezni.

Leninről korábban a HVG is megírta, hogy különös emberekkel tartott kapcsolatot Svájcban. Mielőtt a németek vonatra ültették volna Petrográd felé 1917-ben, bejelentkezett Allen Dullesnél, az amerikai titkosszolgálat svájci rezidensénél, hogy értesítse őt elutazásáról. Dulles azonban nem hívta vissza Lenint, hanem inkább teniszezni ment a barátnőjével. Így Washington alighanem fontos információtól esett el 1917 első felében, ami azonban nem akadályozta Dulles karrierjét. Végül belőle a hidegháború idején az egyik leghosszabb ideig hivatalban lévő CIA-főnök lett.   

És valóban, elutazása után Lenin hatékonyan bomlasztotta fel az orosz frontot, csakhogy egy olyan államot alapozott meg 1917-ben, illetve az azt követő véres polgárháborúban, amely Németországnál sokkal hatalmasabb birodalmat épített ki, és amelynek csapatai, a szovjet alakulatok 1945-ben Berlint is elfoglalták.

Ludendorffnak pedig nem Lenin hazaküldése volt az utolsó végzetes hibája: a tábornok pár év múlva kulcsszerepet játszott Adolf Hitler felemelkedésében is. Együtt irányították a sikertelen 1923-as sörpuccsot - ahogyan ezt Németh István írja a Németország története című 2004-es munkájában. Hitlert a következő évben kisebb börtönbüntetésre ítélték, Ludendorffot viszont felmentették az összeesküvési vádak alól.