Egyre gyorsabban nő a világ legöregebb fája

A globális felmelegedés miatt egyre gyorsabban növekszenek az évezredek óta élő Bristlecone fenyők közül azok, amelyek az erdők felső határsávjában, tehát a legmagasabb térségben élnek. Ezek feltehetően a világ legidősebb fái. Növekedésük a huszadik század második felétől gyorsult fel.

A Bristlecone fenyők a kaliforniai White Mountains-ben (Fehér-hegységben) élnek. A legmagasabban előforduló példányok a Discovery News szerint azért növekszenek gyorsabban, mert a kutatók szerint a hegytetőkön emelkedett jobban a hőmérséklet az utóbbi évtizedekben. A szakértők a fák évgyűrűit vizsgálták, és azt tapasztalták, hogy 1951 és 2000 között ezek egyre vastagodtak a Bristlecone fenyőkön.

Az elmúlt 3700 évben nem voltak ilyen vastag évgyűrűk, mint ebben az ötvenéves periódusban - állapította meg Matthew Salzer, az Arizona Egyetem munkatársa. Peter Brown, a coloradói Rocky Mountain Tree Ring Research (Sziklás-hegységi Évgyűrűkutató-központ) munkatársa szerint pedig még izgalmasabb, hogy a legszélesebb évgyűrűk éppen az utóbbi néhány évben jelentek meg.

A 170 méternél alacsonyabban élő fáknál nem mutatták ki az évgyűrűk vastagodását, vagyis ez a jelenség csak a magasabban előforduló példányokra érvényes. A tudósok ezek után azt feltételezik, hogy a felső erdősávban a fák növekedését a hőmérséklet korlátozza. Az alacsonyabb térségekben ezzel szemben a páratartalom és a nedvesség lehet a fő gátló tényező. Éppen ezért a felső régiókban a gyorsabb növekedés mindenképpen összefügghet a felmelegedéssel.

A Bristlecone fenyők az USA nyugati részén élnek, a legidősebb közülük a Methuselah nevű fa, amely 4800 éves. Salzer és kollégái három helyen gyűjtöttek anyagot a kutatásokhoz Kalifornia és Nevada államok területén. Összehasonlították a felső erdősáv és az alacsonyabb térségekben élő fák jellemzőit. Közben készítettek egy "időszalagot" is a fák évgyűrűi alapján - ez a dendrokronológia és az úgynevezett környezetrekonstrukció jól ismert módszere, és már régebben is felhasználták ezt a fafajtát a hasonló vizsgálatokhoz.

Salzerék most egészen 4600 évre visszamenőleg képesek voltak elemezni a gyűrűk változását. Tanulmányukat a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos szaklapban tették közzé. Salzer szerint kutatásuk azt mutatja, hogy a globális felemegedés a hegyvidékek magasabb részeit érintik jobban. Mindez egybeesik a gleccserek olvadásáról szóló hírekkel és megfigyelésekkel. Vagyis a felmelegedés hatása a magasság emelkedésével egyre drasztikusabb - jegyezte meg Salzer. Szerinte miközben a gleccserek visszahúzódnak, az erdősávok felfelé kezdenek terjeszkedni a hegységekben.