A világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Központ (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC) legkorábban szombat reggel indíthatják újra - jelentették be a CERN illetékesei.
Az első protonnyalábokat 2008. szeptember 10-én vezették körbe a húszéves munkával, 3,9 milliárd eurós (csaknem 1054 milliárd forintos) költséggel megépült létesítményben. Kilenc nappal később rövidzárlat keletkezett, s elszivárgott 1 tonnányi a hűtőrendszerben lévő héliumból, amellyel biztosítják az LHC működéséhez szükséges 1,9 kelvines (mínusz 271 Celsius fokos) hőmérsékletet. A nagy hadronütköztetőt le kellett állítani.
A helyreállítás 40 millió svájci frankba (7,14 milliárd forintba) került. Mint kiderült, a protonnyalábok irányítására szolgáló 1200 szupravezető mágnesből 53-at ki kellett cserélni, s körülbelül 200 meghibásodott elektromos "illesztéket" megjavítani. A létesítmény mérnökei most egy olyan megfigyelőrendszert hoztak létre, amely idejekorán jelez, ha valamilyen meghibásodást észlel a mágnesek közötti "illesztékekben". Ez lehetővé teszi a mágnesek leállítását még azelőtt, hogy kár keletkezne bennük.
Rüdiger Schmidt, az LHC szakembere azt nyilatkozta, hogy néhány héten belül várható a protonnyalábok ütköztetése. "Először a bevezetett protonnyalábok +stabilitását+ szeretnénk elérni. Számos tesztet kell elvégezni, s csak ezután gondolhatunk a protonnyalábok ütköztetésére" - hangsúlyozta Rüdiger Schmidt. A nagy hadronütköztetőt 7 tetraelektronvolt (TeV/ hétezer milliárd elektronvolt) energiára tervezték, s a berendezést 5 tetraelektronvolton tesztelték. A létesítmény újraindítása után néhány hónapig a protonnyalábokat 3,5 TeV energiával ütköztetik majd.


iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Kinyomtatom
Továbbküldöm
Megosztom