Amerikai kutatók: nem az ember felelős a mamutok kihalásáért

A gyapjas mamutok és más őskori nagytestű állatok, az úgynevezett megafauna képviselői jóval azelőtt eltűntek a Föld színéről, mielőtt az ember megtanult volna hatékony vadászfegyvereket gyártani – állítják amerikai kutatók.

Több elméletet is kidolgoztak a tudósok, hogy megmagyarázzák a megafauna kipusztulását. Okolják az amerikai mamutok eltűnéséért az úgynevezett Clovis-kultúra vadászait, akik nagytestű állatok elejtésére szolgáló kifinomult dárdahegyeket fejlesztettek ki, az éghajlatot, de van olyan teória is, amely egy kozmikus „jövevény” becsapódását teszi felelőssé a történtekért – olvasható a LiveScience című tudományos hírportálon.

A madisoni Wisconsini Egyetem kutatói, akik vizsgálataikról a Science legújabb számában számolnak be, az Indiana-állambeli Appleman-tó üledékét vizsgálták. A tudósok a Sporormiella-gomba spórái után kutattak, amelyek kizárólag nagytestű növényevő emlősök székletében találhatók meg. A gombák spóráinak mennyiségéből következtetni lehet a megafauna képviselőinek számára. A tudósok vizsgálták az üledékben a korabeli polleneket, valamint a szénpormaradványokat is, amelyekből az erdőtüzek gyakoriságára lehet következtetni.

Amerikai mamut. Egy évezred alatt eltűnt © wikipedia

Az amerikai kontinensen egykoron nagy számban éltek gyapjas mamutok, masztodonok, s óriáslajhárok, amelyek termetre egy mai barnamedvével is felvehették volna a versenyt. Ám az Appleman-tő üledékének tanúsága szerint számuk csökkenésnek indult valamikor 14 800 és 13 700 évvel ezelőtti időszakban. Tizenháromezerötszáz évvel ezelőtt a megafauna képviselőinek száma már igen csekély volt. Az eredmények arra utalnak, hogy a nagytestű növényevő állatok nem hirtelen tűntek el a Föld színéről, hanem fokozatosan csökkent számuk egy évezred leforgása alatt.

S hogy valójában mi is történt? A kutatásokat irányító Jacquelyn Gill szerint, ha a kormeghatározás pontos, ki lehet zárni a meteorbecsapódást. A klímaváltozás is kizárható, mivel a térség növényzete a nagytestű „vegetáriánus” állatok után kezdett megváltozni. A Clovis-kultúra népe pedig körülbelül 13 ezer évvel ezelőtt fejlesztette ki az új vadászfegyvereket. A hatékonyabb eszközökre pont azért volt szükségük, hogy a kisebb vadakat elejtsék. A kutatók meggyőződése szerint több tényező játszott közre a megafauna eltűnésében.

A tudósokat a kutatás során leginkább az lepte meg, hogy milyen drámai változásokat okozott a térség növényzetében a nagytestű emlősök eltűnése. Az őskori pollenekből ítélve megszaporodtak azok a fafajták, amelyek levélzetét korábban előszeretettel lelegelték a mamutok. A térségben gyakoribbá váltak az erdő- és bozóttüzek.

„Ahogy eltűntek a nagytestű növényevők, megváltozott a növényzet, sőt az egész ökorendszer” – emelte ki Jacquelyn Gill, aki szerint el kell gondolkodni, hogy mi történik Afrikában, ha eltűnnek az olyan veszélyeztetett nagytestű növényevő emlősök, mint az elefánt. „Az elefántok eltűnésére mindenképp reagál a táj” – hangsúlyozta Jacquelyn Gill.