Mik voltak a világ legrémisztőbb régészeti leletei? - teszi fel a kérdést az MSNBC, amelynek válogatásából tallózunk. Megtudhatjuk, hogyan védekeztek pár évszázada a boszorkányok ellen és hogyan kell egy vámpírt igazából elpusztítani, olasz leletek szerint ugyanis a fakaró nem elég.
A lindowi férfi története: háromszor ölték meg, hogy egyszer meghaljon
1984 augusztusában akadtak rá munkások Északnyugat-Angliában, Lindow tőzegmocsarában egy szó szerint többszörös gyilkosság áldozatául esett férfira. A mocsár jól konzerválta a testet, amin így meglepő részletességgel látszanak a brutális cselekedetek nyomai: a körülbelül huszonöt évesnek becsült férfinak kétszer bezúzták a fejét, súlyos ütést kapott a hátára, ezt követően hurkot dobtak a nyakába, amivel fojtogatták, majd eltörték a nyakát és ezt követően a torkát is elvágták. A férfi körülbelül i.sz. 60 környékén halhatott meg, a régészek pedig úgy vélik, valószínűleg a környéken élő druidák által elkövetett rituális gyilkosság áldozatára bukkanhattak.
A Pete Marshként is elnevezett lindowi férfi gyomrában fagyöngypollent találtak a vizsgálatok során, így vélhetően márciusban vagy áprilisban végezhettek vele. A férfi életében fontos státuszt tölthetett be és nem végzett fizikai munkát, amire az utal, hogy gondosan nyírt haja és szakálla, valamint ápolt keze volt. A holttestet vizsgáló Dr. Anne Ross és Don Robins úgy vélik, hogy nagy tisztséget tölthetett be a druidák között, a hármas halál pedig arra utal, hogy a rituális gyilkossággal három különböző istennek akartak kedvezni. Mivel Európában több mint száz hasonló gyilkosság nyomára bukkantak, elképzelhető, hogy a lindowi férfi egy igen elterjedt rituális szokást testesíthet meg így előttünk.
© Museum of London Docklands |
© Museum of London Docklands |
Tizenhetedik századi, vasgolyóval súlyozott béklyókat találtak a Temze vastag sárral borított sötét mélyén - amely jellegéből adódóan jól konzerválja a fémet, kerámiát, sőt még a bőrt is. A nyolc kilogramm súlyú bilincseket Kate Sumnall, a Museum of London régésze vizsgálta meg. Elmondása szerint a rettentő eszköz kifejezetten jó minőségű vasból készült, így nem valószínű, hogy a történelem során ezt bárki eldobta volna - inkább az valószínű, hogy egy rab kiszabadította magát vagy szabadulás közben elnyelte a víz. A megerősített lakat típusa arra utal, hogy az eszköz Európából, feltételezhetően Németországból származik - magából a lakatból pedig egy hosszú vastüske áll ki, amely a másik láb fele meredt, miután a bilincset elhelyezték a rab bokáján.
Megmoccant valami a kétezer éves koponyában
Enyhe kifejezés lenne azt mondani, hogy Rachel Cubitt régész megdöbbent, amikor megmozdult valami az általa vizsgált kétezer éves koponyában. A Yorkban talált koponya önmagában véve nem is lenne annyira érdekes, a benne talált anyag viszont annál inkább. A furcsa, sárgás matéria, amit a leletben találtak, nem bírt önálló akarattal, csupán a koponya forgatása miatt mozdult meg - Cubittot pedig egy egyetemi órájára emlékeztette, amikor ősi agyszövetekről tanultak. A vizsgálatok megerősítették: a régész a világ legöregebb emberi agyszövetére bukkant, amit egy York környéki farm alatt leltek. Maga a tény, hogy olyan régészeti leletre bukkantak, ahol az agyon kívül más puha szövet nem maradt meg, roppantul ritka esetnek számít.


iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Kinyomtatom
Továbbküldöm
Megosztom



