Árulkodik a bolygótérkép: volt óceán a Marson

Az amerikai úrkutatási hivatal, a NASA új marsi térképein több tényező is bizonyítja, hogy egykoron a vörös bolygón sok volt a csapadék, s északi féltekéjét egy ősi óceán borította.

A NASA által finanszírozott térképészeti projekt a Mars-szondák által a bolygó felszínének domborzati viszonyairól szolgáltatott adatokat használta fel. A számítógépes elemző program segítségével összeállított globális térkép sokkal részletesebb, mint az 1990-es években a Mars völgyeiről készített korábbi változat - olvasható a Space.com csillagászati hírportálon.

A térkép a Mars egyenlítőjén, valamint a déli féltekén völgyhálózatot mutatott ki, ennek kiterjedése 2,3-szor nagyobb, mint a korábbi térképek alapján feltételezték. A kiterjedt völgyhálózat viszont arra enged következtetni, hogy a távoli múltban a bolygó éghajlata melegebb és csapadékosabb volt, az esőzések táplálták az északi félteke óceánját.

"A bolygó völgyhálózatának elemzése arra enged következtetni, hogy egykoron a Mars északi féltekéjét, vagy területének egyharmadát egy ősi óceán borította" - hangsúlyozta Wei Luo, az Észak-illinoisi Egyetem földrajzprofesszora, aki a kutatásokról a Journal of Geophysical Research legújabb számában számolt be.

A tudósok csaknem négy évtizede vitáznak azon, hogy vajon a marsi völgyhálózat a víz által kiváltott talajerózió eredménye, vagy olyan folyamat okozhatta-e, amely száraz, hideg éghajlatban is végbemehetett. Az esőzések elleni egyik legfőbb érv az volt, hogy a Marson a völgyhálózat nem olyan sűrű, mint a Földön, az új térkép azonban megcáfolta ezen állításokat. "Amikor az egész Mars felületét nézzük, a völgyek sűrűsége szignifikánsan kisebb, mint a Földön. Ám a vörös bolygó némely régiójában a völgyek hálózata összemérhető a  Földével" - magyarázta Wei Luo.

A Mars domborzati viszonyait magyarázva, a földrajztudós rámutatott, hogy míg a déli félteke a völgyekkel szétszabdalt "felföld", az északi félteke az "alföld", amelyből legfeljebb  kisebb "dombocskák" emelkednek ki, olyan az egész, mintha az óceán alakította volna a felszínt.

"Egy ilyen, egyetlen óceánnal rendelkező bolygó csaknem az egész területén száraz, kontinentális éghajlat uralkodhatott" - emelte ki Wei Luo. Az északi óceán elmélete megmagyarázza a völgyhálózat számos jellegzetességét. "Az északi féltekét beborító egyetlen óceán megmagyarázza, hogy miért oly kevés a völgy a déli féltekén. Az óceántól a legtávolabb eső legdélibb területeken igen kevés lehetett a csapadék, s így nem képződhettek völgyek. Ez azt is megmagyarázza, hogy északról dél felé haladva miért válnak egyre sekélyebbé a völgyek" - mutatott rá Wei Luo professzor.