Tízmillió alá csökkenhet jövőre a hazai lakosság

Magyarország lakossága a legoptimistább becslések szerint is 8,9 millióra csökkenhet 2050-ig - állapítja meg az a tanulmány, amelyet az Aktív Társadalom Alapítvány két munkatársa, Tóth Pál Péter és Hablicsek László népesedéskutatók készítettek.

A tanulmányt a Gazdasági és Szociális Tanács megbízásából készítették a szakértők - mutatta be a munkát Parragh László, a tanács soros elnöke hétfőn. Parragh szerint a népedéspolitika azért is fontos, mert a munkavállalók számának alakulása befolyásolja a gazdasági növekedést.

Márpedig az előrejelzések igen szomorú képet festenek: Magyarországon a következő 15-20 évben az aktív munkavállalók száma akár milliós nagyságrendben is csökkenhet - állapította meg Hablicsek László a hétfői sajtóbeszélgetésen. Az elöregedés ugyanis nemcsak a legfiatalabb korosztály ritkulását eredményezi, hanem immár a középkorúak is kevesebben lesznek.

Magyarország tízmilliós lélekszáma sem biztos, hogy tartható, hiszen a jövő év végére e lélektani határ alá csökkenhet az ország népessége. (2012-re derülnek ki a megbízhatóbb adatok, amikor a népszámlálás eredményeit kiértékelik.) A természetes szaporulat már rég nem lenne elegendő a hazai népesség fenntartására, ezt csupán a bevándorlás ellensúlyozza jelenleg, illetve az életkor meghosszabbodása. (A halálozási mutatók egy ideig javultak nálunk, de aztán ez a folyamat is megrekedt, míg a születések száma továbbra sem növekszik. Történik ez annak ellenére, hogy Közép- és Kelet-Európa más államaiban a születések száma ismét emelkedni kezdett.)

A két ellensúlyozó tényező a bevándorlás és az életkor meghosszabbodása. A bevándorlás jelenleg évi 15 ezer körüli pluszt hoz Magyarországnak Hablicsek szerint, de Tóth Pál Péter azt hangsúlyozta, hogy ez a plusz a Kárpát-medencében élő magyarok bevándorlását jelenti elsősorban. Éppen ezért ez a folyamat egy önmagát felemésztő folyamat lehet, míg a magyarországi magyarság éppen csak fenn tudja tartani magát, addig a környező országok magyar kisebbségei még jobban elöregednek.

Az életkor meghosszabbodását tekintve pedig óriásiak a társadalmi különbségek itthon: egy negyvenéves egyetemet végzett férfi például 16 évvel tovább él átlagosan (2006-os adatok szerint), mint egy hasonló korú iskolázatlan társa.

A szakértők kérdésekre válaszolva elmondták, hogy a roma és a nem roma népesség között háromszoros a termékenységi mutatókban a különbség. Míg a nem romáknál a nők gyermekeinek száma 1,0 körüli, a romáknál átlagosan 3,0. A roma népességen belül is óriásiak azonban a különbségek: a dunántúliaknál 2,0, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 4,0 ugyanez a számadat. Az egész népességre egyébként 1,3 körül alakul a mutató.

Mindezen hatások együttesen oda vezethetnek, hogy a legoptimistább verzió szerint is 2050-re 8,9 millióra csökkenhet Magyarország népessége, és ebből 1 millió lehet bevándorló, 1 millió pedig roma identitású - vélik a kutatók. Hangsúlyozták azonban, hogy a bevándorlók nem feltétlenül jelentenek nem magyarokat, hiszen Trianon óta a hazai bevándorlók elsősorban a határontúli magyarok közül kerülnek ki.

Tóth Pál Péter és Hablicsek László azt is hangsúlyozták - a rendezvényen megjelent, külső szakértőként a tanulmány bírálatára felkért Besenyei Lajos professzorral, a Miskolc Egyetem korábbi rektorával együtt -, hogy kormányzati intézkedések és társadalmi párbeszéd lenne szükséges a demográfiai folyamatok megváltoztatására. Szükség lenne a társadalmi és a területi különbségek csökkentésére is az országban. Még ekkor sem biztos, hogy sikerül a népességszám növelése, de ha nem teszünk semmit, akkor biztosan nem lehet változtatni a jelenlegi trendeken - vélték a kutatók.