Nincs "lószerszáma" az agyagkatonák paripáinak

Az első kínai császár, Csin Si-huang-ot (Qin Shihuang, Kr. e. 259-210) híres agyaghadseregében szolgáló legtöbb agyaglovat "ivartalanították" - jelentette ki egy kínai régész, aki hatszáznál több életnagyságú paripát vizsgált meg.

Az agyaghadsereget, amely 1974-ben Hsziantól (Xian) 35 kilométerre keletre, kutat ásó parasztok révén került napvilágra, a modernkori régészet egyik legnagyobb felfedezésének tartják. Az első feltárás 1978 és 1984 között mindössze 6 hónapig zajlott, akkor 1087 agyagszoborra leltek. A második feltárást 1985-ben indították, majd egy év után technikai okok miatt beszüntették. A helyszín 1987 decemberében felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi listájára, és Kína egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetességévé vált.

A 230-szor 62 méteres gödör a feltételezések szerint eredetileg körülbelül hatezer életnagyságú terrakottafigurát rejtett, ezekből találtak meg több mint ezret az előző feltárások során. Tavaly júniusában kezdődött meg a harmadik szakasz: az egyévesre tervezett munkálatok során a három gödör közül a legnagyobbikat tárják fel.

Jüan Csingnak (Yuan Jing), a Kínai Társadalomtudományi Akadémia régészének vizsgálatai szerint a harci szekereket húzó 520 ló mindegyikét "kasztrálták". Más volt a helyzet az agyaglovasság 116 paripájával: egy részüket ivartalanították, a többit viszont nem. Míg az ókori mesteremberek, és valószínűleg maga a császár is azt kívánta, hogy a harci szekerek elé befogott "lovak" szelídek legyenek, megkímélték a lovasság némely paripájának "férfiasságát", hogy így demonstrálják azok bátorságát.

Háromezer éves kagylókon és csontokon korábban felfedezték ivartalanított sertések leírását: Jüan Csing szerint ezek az állatokon elvégzett beavatkozásokra vonatkozó legkorábbi említések. "Ez azt jelenti, hogy az állatok ivartalanítása elterjedt gyakorlat volt több mint kétezer évvel ezelőtt, Csin császár korában" - jegyezte meg a régész, hozzátéve, hogy a felfedezés segít megérteni, hogyan szelídítették meg a lovakat, és azok milyen szerepet játszottak a harcmezőn.

"Így a terrakotta hadsereg titkaiba is betekintést nyerünk" - emelte ki.
Hu Szungmei (Hu Songmei), Hsziani Tartományi Régészeti Intézet archeológusa szerint viszont még korai bármilyen következtetést levonni, előbb az ivartalanítás bizonyítékait kell megtalálni. Mint rámutatott, a lovak csontvázain kell keresni a kasztrálásra utaló nyomokat.