Bizonytalan hatású génmódosított növényeket engedélyeztek

Miközben az Európai Bizottság (EB) kedden bejelentette, hogy a jövőben a tagállamokra bízná a génmódosított növények termesztésének engedélyezését, egyúttal rábólintott négyféle genetikailag módosított termény uniós piacra engedésére.

Az utóbbi években számos alkalommal tört bele a bicskája az Európai Bizottságnak több génmódosított (GMO) vetőmag és növény európai szintű engedélyeztetésébe. Legutóbb tavaly az osztrákokkal együtt sikeresen állítottunk elegendő uniós tagállamot a GMO vetőmagok engedélyezését ellenző országok oldalára, így akkor sikerült visszadobni az Európai Tanácsban  a Monsanto GMO-óriásvállalat piacra jutást remélő termékeit.

Emiatt több tagállam - köztük Magyarország - kérte már a bizottságot a genetikailag módosított növények engedélyeztetésének tagállami hatáskörbe helyezésére, ami jelenleg nagyrészt uniós jogkörben van. A többször megismétlődött kudarc és a tagállami követelések nyomán 2009 szeptemberében José Manuel Barroso bizottsági elnök arra kérte az egészségügyi biztos kabinetjét, hogy dolgozzon ki idén nyárig egy olyan javaslatot, amely közösségi szinten engedélyezteti ugyan a GMO növényeket, de arról, hogy a növényt termelhetik-e egy adott tagállamban, a nemzeti kormányok saját hatáskörükben dönthessenek. A bizottság szerint továbbra is a legfontosabb a tudományos tényekre alapozott döntéshozatal, vagyis annak előzetes mérlegelése, veszélyes-e a környezetre, illetve az emberekre és az állatokra a módosított takarmány vagy vetőmag.

A tagállamok számára pozitív javaslat megkérdőjelezhető döntésekkel együtt látott napvilágot. Kedden ugyanis John Dalli egészségügyi biztos a nyári tervezet mellett bejelentette, hogy engedélyezi öt GMO termék termesztését Európában. A döntés szerint a jövőben a német vegyipari konszern, a BASF genetikailag módosított krumplitípusa, az Amflora termeszthető ipari célra, illetve a belőle származó keményítő élelmiszer-adalékanyagként megjelenhet a tagállamok piacain. Az Amflora ráadásul ellenáll az antibiotikumnak, ami a környezetvédők szerint rendkívül bizonytalan hatásokat jelenthet az emberi egészségre.

Dalli szerint az Amflora 2003 óta folyamatban lévő engedélyeztetésére a bizottság azért most bólintott rá, mert a tudományos eredmények biztonságosnak minősítették, míg a tanács nem tudott saját hatáskörben dönteni az ügyről. A tervek szerint a Amflorát a papírgyártásban hasznosítanák, a bizottsági dokumentumok szerint hatékonyan csökkenthető vele a papírgyártás során felhasznált nyersanyagok mennyisége, de vizet, energiát és olaj alapú kémiai anyagokat is megspórolhatnak vele a gyártók.

A most engedélyezett háromféle Monsanto kukoricafaj a bizottság szerint átment az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság vizsgálatain, majd a tanácsban nem sikerült megfelelő többséggel megszavazni vagy leszavazni, s így a döntés joga visszaszállt az EB-re. Utóbbi, élve jogával, jóváhagyta a GMO termékek piacra kerülését, tíz évre adva engedélyt forgalmazásukra.

A Friends of the Earth Europe környezetvédő szervezet reakciója szerint semmi nem garantálja, hogy az antibiotikumnak ellenálló krumpli nem kerül be az élelmiszerláncba. Heike Moldenhauer, a zöld szervezet GMO szóvivője szerint a Bizottság új egészségügyi biztosa első döntéseként az üzleti érdekeket előrébb helyezte az európai polgárok egészségének megőrzésénél. A szóvivő a HVG-nek úgy vélekedett, hogy Dalli, miután ígéretet tett rá, hogy a jövőben a kormányok maguk dönthetnek a génmódosított termékeket illetően, azonnal meg is szegte ígéretét.

Globálisan az EU az utolsó nagy térség, amely igyekszik gátat szabni a genetikailag módosított élelmiszerek terjedésének, noha számos tagállamban termelnek már ilyeneket. Az unióban amúgy az utóbbi években csökkent a módosított termékek termesztése. Eközben az Egyesült Államokban, Közép- és Dél-Amerikában, valamint Ázsiában már széles körben elterjedt e növények termesztése, mindenekelőtt a szója, a búza, a kukorica előállításában. A fő érv a GMO növények mellett a jobb hozam és a termelés során felmerülő kevesebb kockázat, amit azonban számos globális környezetvédelmi szervezet és kutatóintézet is megkérdőjelez.

Folk György/Brüsszel