Évszázados hajóroncsokat fedeztek fel a Balti-tengerben

Tucatnyi, több évszázados hajóroncsra bukkantak a Balti-tengerben annak a cégnek a szakemberei, amely az Oroszországot Németországgal összekötő 1200 kilométeres víz alatti gázvezeték, az Északi Áramlat megépítésére vállalkozott.

"A legidősebb hajóroncs korát 800 évesre becsülik, míg a többi a jelek szerint a 17-19. századból származik" - nyilatkozta Peter Norman a svéd nemzeti örökségvédelmi testület képviselője. Mint megjegyezte, a leletek érdekesek lehetnek, ám a szakemberek eddig csupán a hajókról készült felvételeket látták. A szakemberek szerint egy részük teljesen épp lehet. "A jelek szerint nagyon jó állapotban maradtak fenn" - mondta Peter Norman.

A Balti-tenger hullámsírjában hajóroncsok ezreit fedezték már fel: egyaránt akad köztük középkori, s olyan, amely a 20. században, a két világháború során süllyedt a mélybe. A leletgazdagság azzal magyarázható, hogy itt nem honosak a tengeri férgek, amelyek másutt a hajóroncsok faanyagát pusztítják el. A leghíresebb felfedezés a Vasa svéd sorhajó volt, melyet 1626-1628 között építettek II. Gusztáv Adolf megrendelésére, s amely 1628. augusztus 10-én, első útján süllyedt el. 1961-ben emelték ki a stockholmi kikötőben, 333 évvel azután, hogy elnyelték a hullámok. A mostani roncsokat a gázvezetéket építő Nord Stream konzorcium szakemberei fedezték fel Gotland-szigetétől keletre, amikor a tengerfenéket vizsgálták.

Svéd tengeri régészek elemezték a hajóroncsokról készített felvételeket, s arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg jelentős történelmi értéket képviselnek. "A hajók rakománya, a roncsokban talált tárgyak sokat elárulhatnak az adott korok mindennapjairól" - vélekedett Peter Norman. A tizenkét hajó a svéd gazdasági övezetben van, ám nem esik bele a gázvezeték tervezett nyomvonalába. A Nord Stream, amely áprilisban kezdi meg a gázvezeték építését, ígérete szerint meg kíván bizonyosodni arról, hogy a munkálatok nem károsítják a hajóroncsokat.

Három hajótest teljesen ép, a roncsok fejjel lefelé, 130 méter mélységben nyugszanak. Jelenleg még nem eldöntött, hogy bármelyik roncsot kiemelik-e, ám a svéd örökségvédelmi testület reményei szerint sikerül búvárokkal átkutattatni őket. Bár, mint Peter Norman megjegyezte, a hajóroncsok olyan mélységben vannak, amely a kutatás igen korszerű és költséges technika alkalmazását kívánja.