A korai embert nem rettentette el a zord hideg

A feltételezettnél sokkal messzebbre merészkedtek északra Európában a korai emberek, akik a kovakőeszközök tanúsága szerint több mint nyolcszázezer évvel ezelőtt telepedtek le Anglia keleti partvidékén. Az erről szóló tanulmányt a Nature közli.

A korábbi elméletek szerint az ember 1,75 millió évvel ezelőtt "rajzott ki" Afrikából, és a továbbiakban a trópusi erdőket, a sztyeppéket, valamint a Földközi-tenger térségét népesítette be. Ám ezeket az elméleteket megcáfolta az őskori kovakőszerszám-készlet felfedezése, amely Londontól 220 kilométerre észak-keletre került napvilágra: az eszközök tanúsága szerint a korai embert nem rettentette vissza a zord éghajlat.

"Leleteink cáfolják az emberi faj migrációjának útvonalairól, valamint az éghajlathoz való alkalmazkodásról vallott hagyományos elképzeléseket" - hangsúlyozta a tanulmány egyik szerzője Simon Parfitt, a University College London kutatója hozzátéve, hogy a kőeszközök felfedezése ismét rávilágított arra, hogy milyen kevés ismerettel rendelkeznek a tudósok az ember Afrikából történt kirajzásáról.

A 75 kovakőeszközre Norfolk-grófságban, Happisburgh mellett bukkantak

A kutatók meghatározták a leletek korát, amelyek vagy 866 ezer és 814 ezer, vagy 970 ezer és 936 ezer évvel ezelőtti periódusból származnak. Ez azt jelenti, hogy a feltételezettnél minimum százezer évvel korábban jelent meg az ember a brit szigeteken. A tudósoknak mindazonáltal nem sikerült meghatározniuk, hogy kik is telepedtek le "Angliában". "Csontleletek híján lehetetlen megállapítani, hogy kik lehettek a szerszámkészítők"  - magyarázta Eric Delson, a New York-i Városi Egyetem antropológusa, aki nem volt részese a kutatásnak.

A kérdéses időben mamutok és kardfogú macskafélék népesítették be az adott térséget, ahol a Temze a mostani torkolatától 150 kilométerre északra ömlött a tengerbe. Az éghajlat a mainál valamivel hidegebb volt, legalábbis a téli hónapokban. Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum tudósa, a tanulmány társszerzője kiemelte, nagy kihívást jelentett a korai embernek, hogy ilyen zord körülmények között tudjon boldogulni. A sűrű erdőségek kevés ehető növényt kínáltak, telente pedig a korai sötétedés korlátozta a vadászok lehetőségeit, nem beszélve a csontig ható hidegről. "Nem lehetett könnyű a megmaradás olyan emberek számára, akik a trópusi vagy szubtrópusi övezetből érkeztek. Mindig azt feltételezték, hogy a hideg elrettentette őket az északi vidékektől" - mutatott rá Chris Stringer.

Volt-e megfelelő ruházatuk, védelmet nyújtó barlangjuk, s ismerték-e már a tüzet?
 
Ám a leletek tanúsága szerint a valóságban nem így történt. S hogy hogyan alkalmazkodtak? A kutatók szerint a folyó, a tenger, valamint a mocsarak kínálhattak kiutat, ahol kagylókat, hínárt, vagy gumókat gyűjthettek, amikor kiapadtak az egyéb élelemforrások. "Volt-e megfelelő ruházatuk, védelmet nyújtó barlangjuk, s ismerték-e már a tüzet?" - sorolta a tanulmány harmadik szerzője, Nick Ashton, a British Múzeum kutatója a leletek által felvetett kérdéseket, amelyekből szerinte eddig több fogalmazódott meg, mint a válasz.

Eric Delson meggyőződése szerint azonban, bár keveset tudnak Anglia legkorábbi lakóiról, a leletek révén mégis újabb elemekkel bővült Európa meghódításának kirakós játéka.