Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Szóljon hozzá
Kazah régészek egy olyan sírra bukkantak Karaganda városának térségében, amelyben egy arany mellvértet viselő harcost találtak. A harcos nem átlagos katona lehetett, valamilyen vezéri posztot is betölthetett a szkíták között. Éppen ezért a "Nap urának" is nevezik a kutatók a sírban fekvő harcost. Karaganda környékén most egy hét temetkezési dombból álló sírgyüttest tárnak fel a régészek.
|
|
A temetkezést az MTI szerint ötven évvel ezelőtt fedezték fel, ám a sírhalom feltárása csupán tavaly kezdődött meg - olvasható az EurasiaNet című hírportálon. A "Nap urának" a Kr.e. V. vagy IV. századból származó, hét sírkamrát magába foglaló végső nyughelyét még az ókorban kirabolták, ám a fosztogatók félmunkát végeztek, hátrahagyva a javak egy részét. A régészek 130 aranytárgyat fedeztek fel, beleértve egy macskafélékhez tartozó ragadozó szobrocskáját, függőket, csatokat. Arany gyöngyszemek százai kerültek elő a sírból, ahol 14 bronz nyílhegyet is találtak.
A lelet jelentőségét az "Aranyember" sírjának felfedezéséhez hasonlítják, akinek végső nyughelyét 1969-ben tárták fel Almati (Alma Ata) közelében. A feltételezések szerint az "Aranyember" egy ifjú szkíta herceg lehetett a Kr.e. V. vagy IV. százban, és halotti öltözékén 4000 arany ruhadíszt viselt.
A szkíták valószínűleg iráni eredetű nép, vagy népek voltak, mert több csoportjukat is megkülönböztetik a történészek. Általában sztyeppei népeket soroltak a görögök és más források a szkíták közé, akik hatalmas területeket vontak hosszabb-rövidebb ideig uralmuk alá Közép-Ázsiában. A maai Ukrajnától Kínáig hagytak maguk után nyomokat - ha nyugatól keletre tekintünk -,, északról délre pedig Szibéria középső részeitől Iránig terjedt ki befolyásuk.
Kinyomtatom
Elküldöm
Szóljon hozzá
