Emlékkonferencia Bolyai halálának 150. évfordulóján

Nemzetközi konferencia kezdődött hétfőn Bolyai János halálának 150. évfordulója alkalmából a zseniális matematikus emlékére a Magyar Tudományos Akadémián.

A rendezvény Budapesten az MTA székházában és Marosvásárhelyen a Sapientia Egyetemen zajlik szombatig. "Ma, a kreativitás, az ötlet idealizálásának korában Bolyai arra figyelmeztet, hogy az időt csak a valóban tág teret nyitó és az azzal boldoguló gondolatok hajtják saját sodruk irányába" - hangsúlyozta a konferencia megnyitó ülésén Pálinkás József, az MTA elnöke. Mint elmondta, sokszor esik szó a megújulás szükségszerűségéről, arról, hogyan kellene még emberközelibbé, hétköznapibbá tenni a tudományt, hogy a nehéznek tűnő gondolatok mindenkihez eljussanak. "De közben azt is tudjuk, hogy csak az a gondolat hagy mély nyomot, amelynek súlya van. Amelyben küzdés, gyötrődés, meg nem értettség harcol kora szokásrendszerével" - utalt az elnök Bolyai János saját korában el nem ismert munkásságára.

Mint felidézte, Bolyait saját eszméinek nagysága sodorta távol tulajdon korától és társadalmától, de ez teremtette meg a gondolataival való találkozás és megismerés kortól független, tiszta örömét is. Bolyai nem a tömegek tudósa, "tőle nem csupán tételeket, tényeket, hanem nézőpontot, világképet, gondolkodást tanulhatunk" - emelte ki az MTA elnöke.

Prékopa András akadémikus, a konferenciát szervező bizottság elnöke a résztvevőket üdvözlő beszédében emlékeztetett rá, hogy kevés olyan nagy ember élt a világon, akinek alkotása és elismertsége között akkora a távolság, mint Bolyainál, hiszen temetésén csak két civil volt jelen, nevét alig említették saját korában, a matematikus géniusz, a német Carl Friedrich Gauss pedig magának tulajdonította eredményeit. "Bolyai megoldott egy kétezer éves problémát, amely új irányt szabott a matematikának, az emberi gondolkodásnak, és befolyással volt az egyetemes emberi kultúra fejlődésére" - hangsúlyozta Prékopa. Mint hozzátette, Bolyai teljes mértékben tisztában volt felfedezése nagyságával, ám életében semmilyen elismerésben nem részesült.

A hétfőn kezdődött konferencia célja, hogy méltó emléket állítson a tudósnak. A budapesti helyszínen főként munkásságáról lesz szó, valamint geometriai témájú előadásokat hallgathatnak az érdeklődők. Marosvásárhelyen életének főbb állomásait és a Bolyai-kultusz kialakulását mutatják be az előadásokon, majd kedvenc zeneműveit is előadják egy emlékkoncerten. A program nem csak tudósoknak szól, a konferencia előadásai szabadon látogathatók.

Bolyai János 1802-ben született Kolozsváron, és 1860-ban halt meg Marosvásárhelyen. Korszakalkotó felfedezése a nemeuklideszi geometria, amelyről az első hírt 1823. november 3-án apjához, Bolyai Farkashoz írt levele tartalmazza: "a semmiből egy ujj, más világot teremtettem". Bolyai János megmutatta, hogy ha feltételezzük, hogy a síkban létezik adott egyeneshez adott ponton át egynél több párhuzamos, akkor az euklideszi geometriával egyenrangú geometriát kapunk. Ezt ma hiperbolikus geometriának nevezik. Felfedezése hozzájárult a geometriai térfogalom fejlődéséhez, amely alapvetően fontos a modern fizika számára, valamint az axiomatikus módszer elterjesztése révén a modern matematikai gondolkodás kialakulásához is. Apja Tentamen című könyve függelékeként, Appendix címmel, 1831-ben megjelent huszonhat oldalas műve mára a matematikatörténet és az egyetemes emberi kultúra kiemelkedő dokumentuma.