Antibiotikum-tartalmú sört főztek az ókori núbiaiak

A kutatás szolgáltatta az eddigi legmeggyőzőbb bizonyítékot arra, hogy az antibiotikum-előállítás tudománya kétezer évvel a penicillin 1928-as feltalálását megelőzően született - olvasható az Emory Egyetem honlapján az American Journal of Physical Anthropology legújabb számában közölt tanulmányról.

George Armelagos, az egyetem antropológusa még 1980-ban mutatta ki, hogy a mai Szudán területén előkerült, a Kr.u. 350-550 közötti periódusból származó csontok egy széles spektrumú természetes antibiotikumot, a Streptomyces nevű baktérium által termelt tetraciklint tartalmaznak. Későbbi kutatásai során Armelagos kollégáival arra a következtetésre jutott, hogy az antibiotikum az ókori sör fogyasztása révén jutott a núbiaiak szervezetébe: feltételezéseik szerint a maláta készítéséhez használt gabona volt szennyezett a Streptomyces talajbaktériummal. A kulcskérdés az volt, hogy alkalmanként tartalmazott-e csupán az ókori sör tetraciklint - ami az esetenkénti szennyeződésre utal -, vagy az antibiotikum állandó komponense volt az italnak.

A most megjelent tanulmány társszerzője, Mark Nelson, a Paratek Pharmaceuticals vegyésze azután kapcsolódott be a kutatásba, hogy egy konferencián meghallgatta az antropológus előadását. "Megkértem, hogy küldjön ókori csontmintákat. A vegyvizsgálat meglehetősen gusztustalan és veszedelmes munka volt, mivel a csontokat hidrogén-fluoridban (folysav) kellett feloldanom, amely a legveszedelmesebb savnak számít a világban" - magyarázta Nelson. Az eredmények megdöbbentették a szakértőt.

"Az ókori emberek csontjai telítve voltak tetraciklinnel, ami azt jelenti, hogy hosszú időn keresztül jutott be az antibiotikum a szervezetükbe. Meggyőződésem, hogy pontosan ismerték a fermentálás folyamatát, és folyamatosan állították elő a gyógyszeres sört" - közölte Nelson. A modernkori első tetraciklin-származékot 1948-ban fedezték fel. A vegyületet aureomycinnek nevezték el az aureous, latinul "aranyat tartalmazó" kifejezés alapján.  "A Streptomyces baktériumok arany színű telepeket képeznek. Egy ilyen, a sör felszínén úszkáló képződmény nagyon érdekelhette az ókori embereket, akik igen tisztelték az aranyat" - vélekedett a tanulmány társszerzője. Szerinte az ókori egyiptomiak a sör segítségével kezelték a fogínybetegségeket és egyéb kórokat. Meggyőződése, hogy az antik világban széles körben ismert volt az antibiotikumok fermentálás útján való előállításának módszere, és e tudomány apáról fiúra szállt.

 "Hajlamosak vagyunk a hatékony gyógyszerek megjelenését a modern orvostudomány vívmányának hinni, holott egyre több a bizonyíték, hogy a prehistorikus népesség rendelkezett a hatóanyagok kinyerését lehetővé tevő empirikus tudással. Hiszem, hogy tudatosan állították elő a gyógyszereket" - hangsúlyozta Armelagos, aki a továbbiakban összehasonlító vizsgálatokat tervez azt kutatva, hogy a különböző időszakokban mekkora adag tetraciklin juthatott az ókori núbiaiak szervezetébe a sörrel.