Agyba köthető számítógép és hologramos focimeccs jöhet a következő két évtizedben

Széles a palettája az Observer szerkesztői által megkérdezett szakértőknek, akik az előttünk álló 25 évet átívelő jóslatokba bocsátkoztak az internetes trendektől kezdve a gazdaságon és a környezetvédelmen át a sport témaköréig. Lássuk, mivel számolhatunk az előttünk álló negyed évszázadban.

Az USA riválisai „bátrabbak” lesznek

A hatalmi egyensúly napjainkban is inogni látszik, az Egyesült Államok vezető szerepe egyre jobban gyengül. Míg egy évtizede még London volt a világ közepe, majd az USA vált a vezető hatalommá. Ian Morris, a Stanford egyetem történész professzora szerint az előttünk álló évtizedben azonban jelentősen megnő Ázsia szerepe hatalmi és gazdasági szempontból. A szakember szerint a XXI. században hihetetlen mértékű technológiai fejlődés előtt állunk, amely még az emberi lét határait is feszegeti majd, a következő 20 évben azonban a világban zajló eseményeket nagyrészt még mindig a nemzetállamok tevékenysége határozza majd meg.

Morris szerint 2030-ra a világ a mainál is jóval komplikáltabb lesz: a Föld két részre osztódik majd, átfogó amerikai befolyás lesz majd érzékelhető Európában, a Közel-Keleten és Ázsia déli részén, míg Kína hatalmi övezete Ázsia keleti részére és Afrikára terjed majd ki. Az USA azonban új kihívásokkal kell, hogy szembenézzen korábbi perifériáit tekintve, miközben Lengyelország, Törökország és Brazília hatalmas népessége egyre önállóbb lesz, emellett Oroszország is tovább halad a fejlődés útján.

Kína növekvő befolyásához már ma sem fér kétség Fotó: MTI\EPA

A történész azt jósolja, hogy ennek ellenére továbbra is az USA maradhat a vezető hatalom és bár a 2010-es években további súlyos gazdasági problémákkal kell szembenéznie az Egyesült Államoknak, 2020 után egy olyan korszak következhet, amely Reagan, vagy Roosevelt éveit idézi.

Megszűnhet az AIDS

Bár a halálos kórt már többször temették, Jamada Tacsi, a Bill & Melinda Gates Alapítvány globális egészségügyi programjainak igazgatója szerint 25 éven belül számos olyan sikert érünk el, amelyeknek köszönhetően több milliókat sújtó betegség tűnhet el a Föld színéről. Tacsi szerint szinte biztos, hogy már az előttünk álló évtizedben eltűnhet a polio, amelytől jelenleg már csaknem 99 százalékban sikerült megszabadulnunk. A szakember azonban emellett olyan vakcinákat is vizionált, amelyek hatékonyan előzik meg a bárányhimlő és a rotavírus fertőzéseket. Ezek a készítmények már ma is elérhetőek a fejlett országok lakói számára, azonban a technológia fejlődésével az elmaradottabb régiókba is eljuthatnak.

Tacsi arra számít, hogy olyan új gyorstesztek és ezekhez tartozó rapid kezelési módok jelennek meg a következő húsz évben, amelyek segítségével a tuberkulózis olyan mértékben visszaszorul, hogy megkezdődhet a betegség végleges kiirtásának tervezése. A maláriát pedig 2035-re szintén teljesen megszüntethetjük. A szakember úgy véli, a következő 25 évben olyan hatékony vakcinák is megjelenhetnek, amelyek sikerrel akadályozhatják meg az AIDS-fertőzéseket.

Az energia kérdése az egyik legkomolyabb probléma

Szintén az Observernek nyilatkozott Chris Llewellyn Smith, a svájci CERN kutatóintézet korábbi igazgatója, aki jelenleg az Oxford egyetemen energiafelhasználással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A kutató szerint óriási kihívás előtt állunk, ugyanis napjainkban az emberiség által felhasznált energia 80 százaléka fosszilis tüzelőanyagokból származik, az összes megújuló energiaforrás együttesen pedig kevesebb mint a globális felhasználás egy százalékát fedezi. A kihívás abból adódik, hogy úgy kell csökkentenünk a kőolajéhségünket, hogy közben egyre nagyobb mennyiségű energiát használunk fel.

A fekete arany iránti függőségünket nehéz lesz leküzdeni Fotó: AP

Llewellyn Smith a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) modelljét is idézi, amely szerint optimális esetben – vagyis ha az összes kormányzat által elfogadott nemzeti és nemzetközi energiaügyi irányelvet életbe léptetik és betartaják - mintegy 35 százalékkal növekedne az energiafogyasztásunk, ezen belül pedig a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazása mintegy 24 százalékkal emelkedne a következő 25 évben. A szakember felhívja a figyelmet, hogy ez az optimális forgatókönyv, amely nem vesz számításba olyan fejleményeket, mint például az olajkitermelés esetleges tetőzése. A kutató szerint sokkal nagyobb teljesítményű alternatív energiaforrásokra lenne szükségünk, ami a napenergia esetében a hatékonyságot, a fúziós energiát tekintve pedig a technológia életképességét jelenti, utóbbira szerinte nincs esély a XXI. század közepe előtt.

A tudós arra számít, hogy az új típusú energiaforrásokra fordított kutatási tőke jelenlegi mértékét figyelembe véve 25 év múlva még mindig a fosszilis tüzelőanyagok lesznek a legfőbb energiaforrásaink, ráadásul az emberiség még negyed évszázad múlva sem lesz megfelelően felkészülve arra, hogy nélkülük boldoguljon.