Akár hasznos is lehet a mobiltelefonok sugárzása

Nem talált kapcsolatot a mobilhasználat és az agydaganat között az első átfogó, hosszú távú vizsgálat. Mivel viszonylag fiatal technológiáról volt szó, az eddigi kutatások egymásnak sokszor ellentmondó, illetve tudományos szempontból elégtelen eredményeket szolgáltattak. A legfrissebb eredmények szerint pedig, igaz ugyan, hogy a daganatok kockázatát nem csökkentik, de akár pozitív hatása is lehet a hordozható készülékeknek.

Nagyjából 15 éve, a mai telefonok elterjedésétől fogva szeretnénk tudni, hogy mivel jár a mobilhasználat, de hosszú távú orvosi kutatásokat csak az utóbbi időben publikáltak a tudósok. Pedig a témában számos vizsgálat készült, finanszírozott kutatást az Európai Unió, kutakodtak független laborok és orvoscsoportok, de támogatták a vizsgálatokat a készülékgyártók és a mobilszolgáltatók is. Éppen az utóbbi tény miatt merült fel az összeesküvés-elméletek kedvelőiben, hogy a nyilvánosságra került kutatási eredmények nem feltétlenül a valóságot, vagy a valóságnak a telekommunikációs ipar számára kedvező szeletét mutatják be. Ezért utánajártunk a kutatók jelenlegi álláspontjának a kérdést illetően, hogy választ találjunk rá, kell-e, és milyen veszélyekkel számolnunk, ha használjuk a telefont.

Nincs bizonyítható kapcsolat az agydaganattal

Május elején publikálták az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi rákkutatási ügynöksége (IARC) csaknem 13 ezer, mobiltelefont használó ember bevonásával készült tanulmányát, amely nem talált kockázatnövekedést a meninglióma (egy gyakori, legtöbbször jóindulatú agytumor) esetében és csupán közvetett kapcsolatot mutatott ki a glióma (egy kevésbé gyakori, ám sokszor halálos agydaganat) kockázatának emelkedése között, a sokat, és hosszú ideig mobiltelefont használóknál.

A tíz éven át tartó vizsgálatot végző kutatók megállapítása szerint voltak arra utaló jelek, hogy a mindennapi, legalább 30 perces mobiltelefonálás növelheti a glióma kockázatát, ám a szerzők hozzáteszik, hogy az eredményekből nem vonható le egyértelmű következtetés. A pontatlanságok egyik oka lehet például, hogy a vizsgálatokban résztvevők megkérdezésükkor nem jól emlékeztek arra, mennyit telefonáltak az elmúlt évek során.

A tanulmány szerint a hosszabb ideig tartó hívásoknál inkább kimutatható a közvetett összefüggés a kockázat emelkedésével, mint a nagy számban lefolytatott, ám rövidebb beszélgetések esetén. Ennek oka, hogy egy hosszabb hívás alatt a telefonhoz közel eső agyi területek jobban felmelegedhetnek, mint a rövidebb beszélgetések során. A kutatás nem vizsgálta a kihangosító használatát, ahogy azt sem, milyen hatása van a testközelben - például a zsebben vagy éjjel az ágy mellett - tartott, bekapcsolt készüléknek. Azokat a korábbi tudományos eredményeket, melyek szerint a mobilozás éppenséggel csökkentené a rák kockázatát, „valószínűtlennek” nevezték a kutatók. Hangsúlyozták, hogy a tanulmány 2000-es kezdete óta jelentős változások történtek a mobiltelefonok használatában, technológiájában, ezért is fontos a további vizsgálódás. A jövőben tervezett kutatások többek között a fülre és a fültőmirigyre gyakorolt hatást elemezné, egy másikban pedig a gyerekek mobilhasználatát vizsgálnák.

Mobiltelefon adótorony

Az International Journal of Epidemiology című szakfolyóiratban megjelenő tanulmányt 13 ország kutatói készítették. A résztvevő országok között van Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország és Japán is. A felmérésbe bevont 12 848 ember közül 5150-nek volt vagy meningiómája, vagy gliómája.

Akár hasznos is lehet

A mobilkészülékek sugárzása és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatának feltérképezése azonban csak egy részét jelenti a vizsgálatoknak.  A dél-floridai Tampa Egyetem kutatói idén januárban arról számoltak be a Journal of Alzheimer Disease című szakfolyóiratban, hogy a mobilkészülékek sugárzása akadályozhatja az Alzheimer kór kifejlődését.