Újraindították a nagy hadronütköztetőt

Újraindították vasárnap a világ leghatalmasabb részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC).

A világ eddigi legkomplexebb berendezése a 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat hivatott újraalkotni. Christine Sutton szóvivő közölte, hogy a két és fél napos téli leállás után először alacsony energiájú protonnyalábokat kezdtek el indítani mindkét irányba a 27 kilométeres alagútban, a magas energiájú ütközéseket március második felére tervezik.

Az LHC Genf közelében, a francia-svájci határon található. A berendezés segítségével a fényhez közeli sebességre gyorsítanak fel protonnyalábokat, majd ütköztetnek egymással. Ennek során új elemi részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal, amelyek tanulmányozásával az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni a fizikusok. A kutatók az univerzum 96 százalékát kitöltő sötét anyag és sötét energia természetét szeretnék megismerni, ám a legfőbb céljuk megtalálni az úgynevezett Higgs-bozont, amelyet gyakran "isten-részecskének" is neveznek. Peter Higgs skót fizikus 1964-ben jósolta meg a létét egy olyan részecskének, amely képes tömeget adni más részecskéknek, és feltételezése szerint végső soron lehetővé tette az univerzum létrejöttét. 

Az első protonnyalábokat 2008. szeptember 10-én vezették körbe a húszéves munkával, 3,9 milliárd eurós (1055,5 milliárd forintos) költséggel megépült létesítményben. Kilenc nappal később rövidzárlat keletkezett, és elszivárgott 1 tonnányi a hűtőrendszerben lévő héliumból, amellyel biztosítják az LHC működéséhez szükséges 1,9 kelvines (mínusz 271 Celsius fokos) hőmérsékletet. A nagy hadronütköztetőt le kellett állítani. 

Tizennégy hónapos szünet után tavaly november 20-án indították újra a berendezést, és a közel négyhetes üzemidő alatt egymilliónál több ütköztetést végeztek el. A protonnyalábokat rekordnak számító, 2,36 tetraelektrovoltos (1 TeV ezearmilliárd elektronvolt) energiaszinten ütköztették; ez lehetővé tette a kutatóknak az adatgyűjtést, majd a berendezést tervszerű karbantartásra állították le.  téli leállást arra használták fel, hogy kisebb javításokkal, ellenőrzésekkel és fejlesztésekkel felkészítsék a nagy hadronütköztetőt a magasabb energiaszinten való működésre. A márciusi "bemelegítés" után, a következő 18-24 hónapban 7 TeV összenergiával (mindkét irányból 3,5-3,5 TeV-vel) tervezik ütköztetni a protonnyalábokat, hogy az ősrobbanás utáni állapothoz közeli feltételeket hozzanak részre.
    Az eredetileg tervezett 14 TeV energiaszint eléréséhez újabb hosszabb technikai leállás lesz szükséges valamikor a jövő év második felében. Addig a most elérni szándékozott 7 TeV energiaszinten fog üzemelni az LHC.