CEU Üzleti Kar
CEU Üzleti Kar

A fintech – azaz pénzügyi technológiai – szektor nagyot robbant az elmúlt években. A hagyományos pénzügyi szolgáltatókat és rendszereket felforgató szoftverfejlesztők tavaly 12 milliárd dollárnyi befektetést vonzottak, szemben a 2013-as 4 milliárddal. A bankok joggal tarthatnak a feltörekvő fintech cégektől: a McKinsey szerint 2025-ig bevételük 10-20 százalékát és nyereségük akár 20-40 százalékát is elveszíthetik a lakossági és kkv-üzletágban.

Szilágyi Péter Gábor, PhD
©

Izrael immár köztudottan a fintech egyik fő innovációs melegágya. A Barkow Consulting szerint 20 vizsgált országból Izraelben a legnagyobb a fintech szektor GDP-arányosan, megelőzve Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat. Izrael figyelme 2013-ban fordult igazán a fintech felé, amikor a Citi startup inkubátort alapított Tel-Avivban. Az ország jelenleg több mint négyszáz startupot tud felmutatni olyan területeken, mint a virtuális fizetés, kereskedés, közösségi finanszírozás, pénzügyi tervezés, vagy épp a bitcoin alapjául szolgáló blokklánc technológia. 2014-ben izraeli fintech cégek 369 millió dollárnyi tőkét vontak be, Tel-Aviv pedig 11 helyet ugorva a 21. legfontosabb pénzügyi központtá lépett elő.

Miben rejlik Izrael sikere?

Izrael néhány év alatt egy nagyon erős fintech ökoszisztémát épített fel. Ennek alapja az ország hagyományosan erős csúcstechnológiai szektora, amelyet egyszerre támogat a külföldről beáramló kockázati tőke és a kormány átgondolt innovációs politikája.

Izrael világelső az egy főre eső startupokban 207 inkubátorral, a csúcstechnológia a GDP 20 százalékát adja, és minden 1,000 foglalkoztatottból 14 tudós vagy mérnök. Az ország gyorsan vesz át új technológiákat és komoly szakértelemmel rendelkezik olyan területeken, mint a valós idejű analitika, algoritmika, big data, kockázatelemzés, kiberbiztonság vagy online marketing. Ezek különösen fontosak a fintech-ben, amely a pénzügyi alaprendszereket olcsó, virtuálisan elérhető és ügyfélközpontú szolgáltatásokkal ássa alá. Sok izraeli fintech vállalkozót a kötelező katonai szolgálat és azon belül is az elektronikus hírszerzésért és kiberhadviselésért felelős 8200-as egység nevelt ki. A csúcstechnológia és a hadsereg összefonódásáról a glObserver és a HVG is jelentetett meg cikket korábban.

A Carmel Ventures kockázati tőkealap szerint az izraeliek másik nagy előnye, hogy gyorsan kiismerték a globális fintech szektort, annak elvárásait és üzleti gyakorlatát. Izrael belső piaca kicsi, így a helyi fintech cégek azt kísérleti terepnek használva mindig is a globális piacra edzettek. Számos izraeli cég már nemzetközileg is piacvezető, mint a Check Point és a Trusteer a kiberbiztonság, az Actimize a csalásmegelőzés, a FundTech a tranzakciós banki szolgáltatások, vagy a Sapiens a biztosítás területén. Ezek a cégek aztán újabb vállalkozókat karolnak fel, alapítóik pedig egy sikeres exit után önmaguk is új startupokat kezdenek.

Jönnek a globális pénzintézetek

Izrael innovációs termelékenysége egyre jobban vonzza a globális pénzintézeteket, amelyek lehetőséget látnak a fintech rohamos fejlődésében. A Citi inkubátorát olyan cégek követték az országba, mint a Paypal, a Santander, a SunGard és a Visa. London és New York után a Barclays is Tel-Avivban indítja harmadik fejlesztőközpontját 2016 márciusában, amely 10 fintech és kiberbiztonsági startupot mentorál majd. A MasterCard egyelőre nem tervez inkubátort Izraelbe, de októberben már negyedszer indított startup versenyt, amelynek győztese csatlakozhat a globális MasterCard Start Path programhoz.

A nemzetközi pénzintézetek befektetőként is jelen vannak és olykor heti rendszerességgel küldenek delegációkat izraeli technológiák feltérképezésére. A PingAn kínai pénzügyi konglomerátum beszállt például mind a már említett Carmel Ventures-be, mind olyan startupokba mint a közösségi finanszírozó eToro vagy a Payoneer online fizetési rendszer. A Deloitte szerint pedig Izraelt csak az Egyesült Államok előzi meg a kockázati tőkebefektetések iránti befektetői bizalomban.

Támogatás otthon

A Citi piacra lépése óta a helyi bankok és hitelkártya-kibocsátók is komoly szerepet vállalnak a fintech-szektorban. Az ország kis belső piaca ideális terep új adatbiztonsági vagy mobiltechnológiák teszteléséhez, amiből az innovációt támogató intézmények kísérleti alanyként is kiveszik a részüket. A helyi bankok otthont adnak fejlesztőprogramoknak is, a Bank Leumi az Elevator kockázatitőke-alappal, a Bank Hapoalim a Microsoft inkubátorával.

Maga az izraeli kormány is szervezetten támogatja az innovációt és kockázatvállalást. A gazdasági minisztérium tudományos főhivatala 100 ezer dollárnyi magánbefektetést 650 ezer visszkereset nélküli hitellel társfinanszíroz. A kutatás-fejlesztés támogatása igen hatékony: minden elköltött állami dollár másfél dollárt generál a magánszektorban, és míg Izrael világelső a GDP-arányos K+F-ben, ennek csak öt százaléka állami forrás.

A kormány stratégiájának egyik kulcsa, hogy innovációs partnerségeket köt multinacionális vállalatokkal. Az eddigi közel 50 partner közé olyan cégek tartoznak, mint a 3M, a Cisco, a GE, az HP, az IBM, az Intel, a Microsoft, az Oracle vagy a SAP. A fintech támogatására november végén kötött egyezményt a kormány és a Commonwealth Bank of Australia (CBA). Az együttműködés értelmében a tudományos főhivatal a CBA számára releváns startupokat kutat fel és támogat, cserébe pedig a bank társfinanszírozást, technológiai és jogszabályi tanácsadást, illetve marketingtámogatást nyújt.

A cikket Szilágyi Péter Gábor, PhD, a CEU Business School pénzügyi docense és az MSc in Finance programigazgatója írta.



Az oldalon elhelyezett tartalom a CEU Business School közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.