CEU Üzleti Kar
CEU Üzleti Kar

A kormányzat új lakástámogatási rendszere olyan elemeket is tartalmaz, melyekkel a nagyobb energiahatékonyságú ingatlanok fejlesztését kívánja támogatni.

 

Michael LaBelle
©

A korábban nem látott mértékű rezsicsökkentési intézkedések a lakossági fogyasztóknál az árak 25%-os csökkenését eredményezték. A „rezsicsökkentési harc” egyik eredménye éppen az volt, hogy a magyar kormány közvetlenebb kapcsolatba került a fogyasztókkal, életre hívva az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-t (ENKSZ), mely a korábbi magántulajdonú szolgáltatóktól átvette a lakossági gázszolgáltatás feladatát. A kormányzatnak ezért a lakossági energiaszolgáltatáson túl a lakossági energiaigény kezelésében is részt kell vennie.

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény rendszerének létrehozása lehetőséget teremt arra, hogy Magyarországon egy fenntartható energiarendszer kerüljön kialakításra a jövő generációi számára azzal, hogy a lakástámogatás elnyerésének feltételévé tette az energiahatékony lakásépítési gyakorlatot. 

Az új Európai Uniós energiahatékonysági szabályozás (az NzeB) közel nulla energiafelhasználási követelmény-szintjének alkalmazásával a lakossági energiaköltségek jelentősen csökkenthetők. A követelményrendszer bevezetésére közintézmények esetében 2018. végén, míg egyéb épületek – így a lakóépületek – vonatkozásában 2020-ban kerül sor. Amennyiben nem sikerül a modern, Európai Uniós energiahatékonysági előírásokat a CSOK program keretében várhatóan meginduló lakásépítési hullám során alkalmazni, úgy az energiaszámlák továbbra is magasak maradnak, és megismétlődhetnek az úgynevezett „panelprogram” során elkövetett hibák: a kommunista érában épült olcsó, de magas fenntartási költségű lakások elterjedése. A magyar energiarendszerben nehezen tarthatóak alacsonyan a gáz- és elektromos áram költségek. Jobb döntés tehát az EU-s energiahatékonysági építési standardok alkalmazásának felgyorsítása már azon épületek esetében is, melyek a CSOK támogatás és az ÁFA visszatérítés kihasználásával összefüggésben épülnek.

©

Korábban a paksi atomerőmű volt a támogatott szovjet technológia korszakának hírnöke, míg a magyarországi gázvezeték építésekért cserébe az országba „olcsó” szovjet gáz érkezett. 1994-ben a MOL 1,4 milliárd forint veszteséget könyvelt el a gázimporton, 2004-ben pedig, amikor az E.ON megvásárolta az ország gáztartalékait, a vállalat 150 milliárd forintnyi adósságot vállalt át. 2013-ban, amikor a magyar állam - az MVM-en és a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül - „visszavásárolta” ezen eszközöket és az adósságot is, közel 355 milliárd forint értékű negatív nettó értéket szerzett. Jelenleg úgy tűnik, hogy az energiafogyasztás támogatását a paksi nukleáris leszerelési alap eszközeiből tervezik finanszírozni. Az új EU-s építési követelmények alkalmazásában és az EU által támogatott építési modernizálás programokban rejlik igazi lehetőség arra, hogy Magyarország „gázszámlája” a jövőben valóban csökkenjen.

A magyar energia-szektor soha nem volt pénzügyileg fenntartható. A szénerőművek már a kommunizmus idején is pénznyelőnek számítottak.

Az irodaház piac „kizöldülése” már megkezdődött

A magas energiaszámlák hosszú távú megoldására a magyar irodaház piac nyújt kiváló példát. A Colliers International adatai szerint a budapesti irodaházak 26-27%-a rendelkezik „zöld épület” minősítéssel. Az előzetes számítások szerint az energiaköltségeknél tapasztalt korábbi 10-20%-os megtakarítások 2015-ben már 30% körül mozogtak. A „környezetbarát”, pl. BREEAM, LEED és DGNB minősítéssel rendelkező irodaházak átlagosan  6%-kal magasabb bérleti díjakat tudnak alkalmazni, mint az ilyen minősítéssel nem rendelkező épületek, nagyobb kihasználtsággal működnek és 16%-kal magasabb áron kerülnek értékesítésre is. Fontosabb azonban az a hatás, amit ezen épületek a nemzeti energiafelhasználásra gyakorolnak. A Fejlesztési Minisztérium adatai szerint Magyarországon az elsődleges energiafogyasztás 40%-át épületek adják, ezen belül a lakóépületek a fogyasztás 60%-át teszik ki. A magántulajdonban lévő irodák tulajdonosai tehát pénzt és energiát takarítanak meg; elvárható tehát, hogy a lakóépületek tulajdonosainak is lehetőséget biztosítsunk ilyen megtakarításokat elérésére.

A magyar kormány az Európai Unió felé ígértet tett arra, hogy 2020-ig 700 000 lakóépület és 2 400 középület felújítását végzi el. Az energiahatékonysági követelmények teljesítéséhez kötött hitelezés a CSOK program keretében, illetve az új épületekre vonatkozó ÁFA-visszatérítés várhatóan felgyorsítja az energiahatékonyság elterjedését, ami Magyarország energia-stratégiájának legfőbb összetevője. A szigorúbb követelmények alkalmazása egyúttal jelentősen javíthatja az ország energia egyensúlyát is.

A növekvő energiahatékonyság a magyar építőiparban mind a kormányzat, mint a magánvállalkozások részéről hathatós lépéseket követel. A budapesti irodaház piac az energiafelhasználás „zöld sztárja”, kiválóan szemléltetve azt, hogy az energiafogyasztás mérséklése milyen pénzügyi előnyökkel járhat. Kívánatos volna, hogy mind a CSOK támogatások elnyerésének mind pedig az ÁFA-visszaigénylésnek feltétele legyen a magasabb energiahatékonysági előírások alkalmazása. Ahelyett, hogy a jövő nemzedékét, akik CSOK házakban fognak felnőni, növekvő energiaadóssággal terhelnénk, a kormányzatnak egy fenntartható, alacsony költségű energiarendszer kialakítását kellene támogatnia.

A cikk szerzője Michael La Belle a Közép-Európai Egyetem (CEU) Üzleti Kar Környezetgazdasági és Politika tanszékének adjunktusa. A jelen cikk a CEU Üzleti Kar szakértői által készített cikksorozat véleményrovatának része. A cikk eredeti nyelven a Budapest Business Journal oldalán jelent meg. Az ebben megfogalmazott vélemények nem feltétlenül tükrözik a Budapest Business Journal álláspontját.



Az oldalon elhelyezett tartalom a CEU Business School közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.