CEU Üzleti Kar
CEU Üzleti Kar

Az utóbbi években egyre világosabban körvonalazódott, melyek azok az értékek, belső rendszerek, intézmények és folyamatok, amelyek megelőzik az etikátlan viselkedést, sőt, az is, hogy ezek működéséről milyen formában érdemes a vállalatoknak adatokat közzétenniük.

Alexa Noémi, a cikk szerzője
©

Ma már természetes, hogy az üzleti szektor szereplőin nem csak a pénzügyi sikereket kérik számon a részvényesek, hanem érintettek egyre szélesebb köre kíséri figyelemmel a cégek társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységét. Egy vállalat ma már felelősséggel tartozik munkavállalói, a beszállítói, a környezet és a társadalom iránt, és egyre nagyobb hangsúlyt kap a cég és az érintetti kör integritása. Egy cég integritásáról vagy etikus, fair, tisztességes voltáról első körben minden érintett, legyen az potenciális Y generációs munkavállaló, árgus szemekkel figyelő civil szervezet vagy befektetni vágyó vállalat a cégről elérhető nyilvános adatok alapján próbál tájékozódni. Minden cégnek üzleti érdeke tehát, hogy a cég etikus működésének bizonyítékait megjelenítse a nyilvánosan elérhető adatai közt. Vajon mit és hogyan érdemes közzétenni ahhoz, hogy a megjelenésünk tükrözze a modern korban elvárható üzleti integritás értékeket?

Az utóbbi években egyre világosabban körvonalazódott, melyek azok az értékek, belső rendszerek, intézmények és folyamatok, amelyek megelőzik az etikátlan viselkedést, sőt, az is, hogy ezek működéséről milyen formában érdemes a vállalatoknak adatokat közzétenniük. A cég integritásáról képet ad a honlapon elérhető adatok minősége, mennyisége és kezelhetősége, használhatósága, valamint a fenntarthatósági, CSR jelentések bizonyos részei. Különböző sztenderdek alapján készíthetnek a vállalatok antikorrupciós jelentéseket. Az OECD multinacionális cégek számára készített útmutatója és az Európai Unió 2014-es direktívája általános képet ad arról, hogy milyen területekről érdemes beszámolni. Vannak olyan kezdeményezések (pl. Kitermelési Iparág Átláthatósági Kezdeményezése), amelyek egy-egy iparág korrupciós kockázatait próbálják csökkenteni azzal, hogy kormányzati támogatásokról, engedményekről szóló adatokat nyilvánosságra hoznak az iparág szereplői. A legismertebbek azonban a nemzetközi keretrendszerek, amelyek egyszerűbb vagy bonyolultabb kérdéssorokat adnak a cég kezébe, hogy saját adataik alapján töltsék ki azokat. A Transparency International Vesztegetésellenes Irányelvek dokumentuma vagy a Partnerség a Korrupció ellen Korrupcióellenes irányelve ezt a módszertant követik. Az ENSZ által kezdeményezett Global Compact nevű nemzetközi jelentési rendszer mellett fokozatosan nyert teret és vált népszerűvé a Global Reporting Initiative (GRI). Ez egy átfogó, on-line is kitölthető jelentései keretrendszer, ami alkalmas arra, hogy a társadalmi felelősségvállalás minden aspektusára így az integritásra kiterjedően is adjon képet egy cég tevékenységeiről.

Az első antikorrupciós jelentések nem olyan régen, 10-15 évvel ezelőtt keletkeztek és ez alatt az idő alatt jelentős átalakuláson mentek keresztül. Míg eleinte elég volt arról jelentést adni, hogy milyen korrupció megelőzését szolgáló eszközök állnak a cég rendelkezésére (pl. etikai kódex vagy visszaélések bejelentésére szolgáló csatorna), addig ma már ezen elemek működésének hatékonyságát mérőszámokkal kell bemutatni a jelentésekben. Az önellenőrző, belső használatra szóló jelentéseket felváltották a nyilvános antikorrupciós jelentések, melyeket most már gyakran auditáltatnak, ezzel biztosítva az adatok hitelességét. Az adatok tartalmában is komoly változás állt be. Egy évtizeddel ezelőtt egy multinacionális cég adatait aggregát formátumban láthattuk, míg manapság komoly nyomás nehezedik a cégekre annak érdekében, hogy számadataikat országonként tegyék közzé, csökkentve ezzel a transzferárak alkalmazásának és az adókerülés kockázatát. És ha nem lenne elég, hogy megváltozott az adatok lefedettsége és tartalma, a jelentés elkészítésének módja sem maradt érintetlenül. 15 éve az volt a gyakorlat, hogy a cégen belül egy személy tölti ki a kérdőíveket, manapság viszont nemhogy csoportmunka a jelentések elkészítése, de komoly elvárás az érintetti kör (stakeholderek) bevonása a jelentések megírásába.

A különböző jelentéstételi rendszerek és nemzetközi ajánlások alapján összeállítható az etikus megjelenéssel kapcsolatos modern elvárások listája. Ez egy szakértői álomlista – a valóságban nincs olyan cég, amelyik a lista minden tételéről megjelentetne nyilvánosan elérhető adatokat. Ráadásul az, hogy egy cég milyen szabályzatokkal rendelkezik, milyen mértékig méri az antikorrupciós tevékenységének hatásait nagyban vezetői elkötelezettségtől, függ cégmérettől, iparágtól és hatósági kötelezettségektől. Az alábbi összeállítás egy kiindulópont a nyilvánosságra hozandó adatokról. Nem egy kötelezettség-lista, de jó észben tartani, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a trend az egyre szigorúbb közzétételi gyakorlat felé vezet. Amit ma valóságtól elrugaszkodott elvárásnak érzünk, 5 év múlva minden potenciális befektetőnk alapkövetelménye lehet.

A cégről szóló általános adatok közül cégmérettől függetlenül elérhetőnek kell lennie a vállalat tulajdonosi hátteréről szóló információknak, a szervezeti ábrának, az Igazgatótanács és Felügyelő Bizottság tagjai listájának, alapvető pénzügyi, közgyűlési információknak és a cég adatkezelési szabályzatának. Haladóbbaknál és nagyobb vállalatoknál tanácsos nyilvánosságra hozni az Igazgatótanács és Felügyelő Bizottság tagjainak fizetését és esetleges érdekütközéseikről szóló nyilatkozatukat. Amennyiben a cég valóban elkötelezett az etikus üzleti magatartás mellett, ez a tény megjelenik a cég missziójában, sok vállalat a cégvezető nyilatkozatásnak részéve teszi az ún. zéró tolerancia nyilatkozatot is. Az élharcosok pedig a menedzsmentet és az igazgatótanácsot aktívan bevonják az antikorrupciós programjuk működtetésébe és ezen együttműködés részleteit megjelenítik az antikorrupciós jelentésekben.

Pénzügyi adatok esetében alapkövetelmény, hogy könnyen elérhető és értelmezhető adatsorok legyenek, ne kelljen a befektetőknek hosszasan keresgélni és több pdf dokumentumban elrejtve talált információ alapján megérteni a cég számait. El kell különíteni az auditált és nem auditált adatokat, és meg kell jeleníteni - akár archívumban - a régebbi pénzügyi beszámolókat is. Multinacionális cégek esetében abszolút elvárássá vált az országonkénti és nem aggregát adatokon alapuló jelentéstétel. Kényesebb kérdés és egyelőre nem bevett gyakorlat az ún. kifizetések (politikai hozzájárulások, kormányzati kifizetések, jótékonysági támogatások), kormányzati támogatások (befektetési, K+F, exporthitel ügynökségek pénzügyi segítsége, egyéb támogatások, stb.) és kormányzati kedvezmények (adó, szabadalmi díj alóli mentesség, stb.) közzététele. A jótékonysági kiadások még csak-csak megjelennek a honlapokon, de politikai kifizetések, kormányzati kedvezmények és támogatások szinte soha. Pedig épp ezek alapján kaphatnak az érintettek, köztük a tulajdonosok reális képet a cég működéséről.

Az etikus viselkedés biztosítására sokféle szabály és folyamat létezik, melyek közül a legismertebb az etikai vagy viselkedési kódex. Közepes és nagyobb cégek mindegyike rendelkezik már vele, általában meg is jelentetik a tartalmát a honlapjukon.  Szintén gyakori, hogy a cégek szabályozzák az ajándékozást, vendéglátást és az utazási költségeket, mégis, ezek a dokumentumok már ritkábban érhetők el nyilvánosan. Kevésbé bevett gyakorlat és még kevesebb információ érhető el korrupciós kockázatértékelésről, antikorrupciós kommunikációról és tréningekről, jótékonysági támogatások kiosztására, csúszópénzekre vonatkozó szabályozásról. Visszaélések bejelentésére vonatkozó telefonszámok és e-mail címek általában nyilvánosak, hasznos lenne, ha a cégek a bejelentésekkel kapcsolatos vonatkozó eljárásokat is megjelentetnék honlapjukon.

Külön említendő a beszállítók és partnerek kiválasztásának, szűrésének rendszeréről szóló információk megjelenítése. Nagyobb cégeknél ezek az adatok elérhetők, a potenciális beszállító nemcsak tisztában van a verseny feltételeivel, hanem felé is szigorú etikai elvárásokat fogalmaznak meg a cégek. Egy beszállítói rendszer etikus menedzsmentje sok erőforrást igényel, ugyanakkor ez biztosítja a vásárló cég megbízhatóságát és hosszú távú fennmaradását, ezért akár közepes cégméret esetében is érdemes áldozni erre.

A nyilvánosan elérhető információk, adatok mértéke kultúránként változik. Vannak olyan, tisztességesen működő cégek, amelyek a közzétett adatok alapján nem végeznek a transzparencia rangsor élén. És olyan cég is akad, amely etikai szabályokat és elkötelezettséget kommunikál, míg a gyakorlata más értékrend szerint folyik. Civil szervezetek és hatóságok sora kíséri figyelemmel egy-egy cég működését csap le azokra a vállalatokra, melyek társadalmi felelősségvállalása és integritása megkérdőjelezhető. Mindemellett a befektetők és üzleti rangsorokat készítő intézmények részéről is elvárás, hogy az üzleti élet szereplői komplex módon értelmezzék szerepüket és olyan közös értékeket teremtsenek, amelyekből a vállalatot körülvevő egész ökoszisztéma profitál. Az üzleti integritás és az átláthatóság világtrend, amelyet nem hagyhat figyelmen kívül az, aki hosszabb távon és nemzetközi szinten szeretne érvényesülni az üzleti szektorban.

A cikk szerzője Alexa Noémi, a CEU Business School oktatója.



Az oldalon elhelyezett tartalom a CEU Business School közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.