Crystal Group
Crystal Group

Ma már nem lehet szitokszó az offshore Magyarországon sem, hiszen a hazai szabályok megváltozása kvázi elismerése annak, hogy egy offshore cég alapításának oka elsősorban nem az adóelkerülés. Mivel már az adóparadicsomok is szolgáltatnak adatokat más országoknak, annak sem kell félnie, aki üzleti partnerként kerül kapcsolatba egy offshore céggel.

Pejoratív a kicsengése az offshore szónak Magyarországon. Az átlagemberek számára a nyerészkedés, a korrupció szinonimája, olyasvalami, amivel az itt megszerzett vagyonokat külföldön elrejtve el lehet kerülni az adózást – derült ki mini közvélemény-kutatásunkból. Valamint az is, hogy offshore paradicsomként a többségnek Ciprus és a Seychelle-szigetek ugrik be, Magyarország viszont szinte egyáltalán nem, noha vannak olyan nemzetek, amelyek minket tartanak adóelkerülő helyszínnek. Ukrajna például csak ez év januárjában vette le hazánkat az offshore-kategóriába sorolt országok listájáról – másik három uniós tagállammal, Észtországgal, Lettországgal és Máltával, valamint Grúziával egyetemben.

Kevesen tudják, hogy az offshore nem az illegális tevékenység melegágya, hanem egy legális eszköz arra, hogy valaki minél alacsonyabb adót fizessen. Ezt hívják – meglehet, egyesek számára kicsit eufemisztikus hangzással – adóoptimalizálásnak, ami természetes ösztöne az embereknek. Hiszen éves adóbevallásaink elkészítésekor aligha van, aki ne arra törekedne, hogy az előző évben megszerzett jövedelméből minél több maradjon a zsebében, ergo minél kevesebb adót fizessen be. Ezért kutatjuk napokon, heteken át, milyen kedvezményekre vagyunk jogosultak, ezért teszik sokan a megtakarításaikat olyan konstrukciókba – nem egyszer az óév utolsó napjaiban –, amelyekkel 20-30 százaléknyi adót is megspórolhatnak.

Offshore, midshore, onshore?

  • Offshore-nak az az ország számít, ahol egy társaságnak nem kell éves beszámolót készítenie tevékenységéről és adó nem terheli. 
  • Midshore-nak nevezik azokat a helyeket, ahol van beszámoló-készítési kötelezettség, de a cég adómentesen is működhet. Ilyen ország jellemzően az Egyesült Arab Emirátusok, Malajzia és Szingapúr.
  • Onshore államban kell éves beszámolót készíteni és van adóteher is. A hazai sztereotípiák ellenére Ciprus ilyen, társasági adókulcs még magasabb is, mint Magyarországé. Általában azért választják mégis sokan a szigetországot, mert a céges adminisztráció ott jóval kisebb, miközben a holding cégeknek számos adómentességet is biztosít.

Egy ország kormányának persze kellemetlen, ha minél több polgára tartja vagyonát külföldön, jegyeztet be ott céget, hiszen így akár súlyos adóbevételektől is eleshet. Ez utóbbitól vezérelve Magyarországon is éveken át keményen szankcionálták, ha egy magyar magánszemély tulajdonában volt egy offshore cég. Ám a politikusok egy idő után rájöttek arra, hogy a legjobb módja a pénzek itthon tartásának, ha versenyképes adózási környezetet biztosítanak azoknak. A vagyonok hazacsalogatását célozták az utóbbi évek újabb és újabb adóamnesztiái, más kérdés, hogy azok felemás eredményeket hoztak.  

Biztatóbbnak tartják szakemberek annak a törvénynek a hatását, amit az Országgyűlés 2016 utolsó napján fogadott el. Az ugyanis a sokadik új adóamnesztia meghirdetése mellett enyhítette a magyar magánszemélyek által tulajdonolt offshore társaságokra irányadó szabályozást. A társasági adóról szóló törvényben – amerikai mintára – az offshore cégeket a kétségtelenül jobban hangzó „ellenőrzött külföldi társaság” elnevezéssel illetik. Ilyennek az a külföldi cég számít 2017. január 1-jétől, amely nem fizet minimum 4,5 százalékos mértékű társasági adót. E feltételnek megfelelő cégtől kapott bevétel, vagy az annak működtetése után leírt költség számos negatív adókövetkezményt von maga után, azonban ezek csak az adott külföldi céggel egy vállalatcsoportba tartozó hazai társaságok vonatkozásában érvényesülnek. Az új szabályok nagy előrelépésnek tekinthetők, hiszen 2016 végéig a szankciók a külföldi cégtől független magyar társaságokra is vonatkoztak, azonban ők 2017-től már mentesülnek a következmények alól.

A könnyítés egyrészt annak köszönhető, hogy az EU offshore cégekre vonatkozó szabályai lazultak és ezt – uniós tagként – Magyarországnak is érvényesítenie kell. Másrészt annak, hogy a hazai társasági adó kulcsa 9 százalékra mérséklődött, ami azért figyelemreméltó, mert a sok magyar fejében offshore paradicsomként élő Cipruson ez 12,5 százalék.

Ugyanakkor kedvezően változott a hazai személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény is. 2016 végéig 33 százalékos közterhet (adót és egészségügyi hozzájárulást) kellett fizetni egy magánszemélynek minden, offshore cégtől kapott jövedelem – kamat, árfolyamnyereség – után, még akkor is, ha azt például osztalékként nem vette fel. Vagyis – hogy jól értsük –, a magyar tulajdonosnak akkor is le kellett adóznia a külföldi cégben keletkezett nyereséget, ha azt bent hagyta. Az elmúlt évtől azonban az szja-törvényben is megszűnt az offshore fogalma, s az említett korlátozó előírás ma már kizárólag az alacsony adókulcsú államból származó jövedelmekre vonatkozik. Ennek az adóterhe 2018-tól 29 százalék amit azonban csak azon jövedelmek után kell leróni, amelyekkel Magyarország nem kötötte meg a kettős adóztatást kizáró egyezményt. Márpedig ezt eddig több mint 80 országgal tette meg.  

Magyarul, az azon országokban bejegyzett cégtől származó osztalék, amellyel Magyarországnak kettős adóztatást kizáró egyezménye van, ugyanúgy adózik, mint ha azt magyar társaságtól kapjuk. Még akkor is, ha az adott külföldi cég nem fizet vagy fizetett egyetlen fillér társasági adót sem. Ami azt jelenti, hogy ma már nincs szankciója annak, ha valaki például az Egyesült Arab Emírségekben, Hongkongban, Liechtensteinben, Malajziában vagy Szingapúrban bejegyzett cégtől kap osztalékot.

Ám akkor sincs vész, ha az adott adóparadicsom nem kötött Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezményt. Ha ugyanis valaki az ezen országokban bejegyezett cégéből nem vesz ki osztalékot, akkor – a 2016 végéig élő szabályokkal ellentétben – nem kell utána adóznia. „Ez egyúttal azt is jelenti, hogy aki most alapít külföldi céget vagy szerez abban részesedést, annak attól sem kell tartania, hogy az idei évtől közel 100 ország gyűjt már banki információkat az offshore cégek számlaegyenlegeiről és tényleges tulajdonosairól és cseréli ki azokat automatikusan egymással” – hangsúlyozta dr. Nagy Szabolcs, a Crystal WorldWide jogi igazgatója. Summa summarum, ma már könnyebb “offshore-ozni”, mint 2017 előtt.

Nem kell tehát mumusnak tartani az offshore cégeket. Így azoknak sem kell megijedniük, akik üzleti partnere egy külföldi adóparadicsomban van bejegyezve. Sokan amúgy sem azért alapítanak ilyet, hogy eltitkolják a jövedelmeiket hazai adóhatóságuk elől, hanem alapvetően vagyonvédelmi okokból. Vagyis, hogy családjuk, üzleti partnerük vagy vállalkozási elképzeléseik miatt szeretnék anyagi helyzetüket inkognitóban tudni. Ám ne feledjük, hogy ma már a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását tiltó rendelkezések alapján még a “legvadabb” offshore helyszínek is szolgáltatnak információt más országoknak.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Kft. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Crystal Group BrandChannel

Csak az a kript’adó ne lenne…

Az valószínűleg már senki számára nem meglepetés, hogy a Bitcoinból származó nyereség után bizony kell adózni. Azzal viszont talán nincs mindenki tisztában, hogy bizonyos esetekben ezt nem feltétlenül Magyarországon kell megtenni. Külföldön is le lehet róni az ilyenkor szokásos közterheket, amelyek a hazainál akár jóval alacsonyabbak is lehetnek.

Crystal Group BrandChannel

Nincs rejtegetnivalója, de nem szeretné, ha a zsebében turkálnának? Nagybefektetőként sem kell kiszolgáltatottá válnia

A sumákolók, strómanok leleplezését célozza az a tavalyi uniós irányelv, ami előírja, hogy egy cégben 25 százaléknál nagyobb részesedést birtokló tulajdonos nevét egy, nyilvánosan is hozzáférhető központi adatbázisban kell szerepeltetni. Ám e dicséretes törekvés a becsületes nagyvállalkozók üzleti érdekeit is sértheti…