HVG Pszichológia
HVG Pszichológia

Ma már nem csak az agresszív apa jelenléte vagy a gyermekkori bántalmazás tényezőiről gondoljuk úgy, hogy táptalaja lehet a szélsőséges ideológiák iránti vonzódásnak. A „terrorista alkat” számos, tulajdonképpen pozitív vágya elégül ki például azoknál, akik az Iszlám Államhoz csatlakoznak, és beolvadnak a csoport identitásába.

Huszonhétezer ember. Az ENSZ számításai szerint eddig megközelítőleg ennyien döntöttek úgy, hogy csatlakoznak az Iszlám Államhoz, amely Irakban és Szíriában brutális harcokat követően hatalmas területeket foglalt el, és kalifátust kiáltott ki. Talán ennél is aggasztóbb, hogy Zeeshan ul-hassan Usmani pakisztáni származású, amerikai adatelemző mérnök számításai szerint körülbelül további 71 ezer nyugaton élő fiatal Jillenials (a dzsihád és a Millenials, azaz Y generáció szavak játékából) fogékony a terrorszervezet által hirdetett szélsőséges eszmékre.

Napjaink gyakran hangoztatott kifejezése, a radikalizáció olyan társadalmi és pszichológiai folyamat, amely során az egyén növekvő mértékben válik elkötelezetté szélsőséges politikai vagy vallási ideológiák iránt. Ez az elköteleződés a legszélsőségesebb esetben pedig áldozatokat követel. Ekkor az ideológia már nem eszköz, hanem maga a cél.

 

A dühöt, a kollektív társadalmi elidegenedést, az összetartozás vágyát és a muszlimok történelmi diszkriminációját jelölik meg leggyakrabban csatlakozásuk indokaiként a terroristák. Mégis felmerül a kérdés, hogy mi motiválhatta például Sabina Selimovicot és Samra Kesinovicot – az osztrák tinédzserek 2014-ben önként csatlakoztak az Iszlám Államhoz –, hogy Szíriába utazzanak? A lányok valódi válaszát már nem tudhatjuk meg. Egyikük egy légicsapásban vesztette életét, a másik lányt novemberben az Iszlám Állam stratégiai központjának számító szíriai Rakka városában a csoport tagjai halálra verték, amikor menekülni próbált.

Vegyük sorra a radikalizálható egyén perspektívájából azokat a tényezőket, amelyek miatt vonzó lehet az Iszlám Állam. Először is a szervezete nyitott: bárki csatlakozhat, a bukott diáktól kezdve az autószerelőn át az orvosig. Itt nincs vizsga, adottság, státus, amely alapján kiválasztják a tagokat.

Palik Júlia cikke teljes terjedelmében a HVG Extra Pszichológia legfrissebb, február 29-én megjelent számában olvasható, mely a személyiséggel foglalkozik: milyenek vagyunk, és milyen élmények tudják az idők során alakítani, változtatni a személyiségünket? Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – kiadónál!

A TEDxBudapest Klub a terrorizmus témájában rendezi meg következő eseményét. Március 17-én Zak Ebrahim ad elő, aki 7 éves volt, amikor apja, El-Sayyid Nosair lelőtte Meir Kahane rabbit, a Zsidó Védelmi Liga vezetőjét. Miközben Nosair börtönbüntetését töltötte, segített megtervezni a World Trade Center elleni, 1993-as bombatámadást. Az előadásból megtudhatjuk, milyen utat járt be Zak, míg sikerült maga mögött hagynia apja szörnyű örökségét – ezt az utat írta meg A terrorista fia című, magyarul 2014-ben megjelent könyvében. További információ az előadásról itt található.



Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Cikk megosztása
Címkék