Üdülés Ausztriában
Üdülés Ausztriában

Az alsó-ausztriai Mostviertel régió legszebb szurdokvölgye az 1893 méter magas Ötscher hegység körül terül el. Az itt található 172 négyzetkilométer kiterjedésű természetvédelmi terület nemcsak a családosan, baráti csapatokban kirándulók kedvence, de a komolyabb túrák, a hegyi kerékpározás és a vadvízi evezés rajongóinak is kitűnő terep.

Alsó-Ausztria nyugati csücskében, Bécstől 120 kilométernyire található hegyvidéki tájat Északon a Duna, délen pedig Stájerország határolja. Központja St. Pölten, ami egyben az Alsó-Ausztria tartomány fővárosa is. A régió jelképe az Ötscher-csúcs. A hegyvonulat szurdokainak környéke télen síparadicsom, tavasztól őszig viszont a síelőket kirándulók váltják fel: a régió 1500 km hosszú jelzett túraútvonalai vadregényes hegycsúcsok, nyugodt erdőségek, alpesi legelők, tavak, barlangok, vízesések és csodás kilátópontok közt haladnak.

©

Itt van Alsó-Ausztria legnagyobb természetvédelmi parkja: az Ötscher-Tormäuer Natúrpark – az Annabergen keresztül a stájer Mariazellbe vezető régi zarándokúttól nyugatra. Az érintetlen, 172 négyzetkilométer elterülő parkban számtalan, különböző nehézségű túraútvonal kanyarog, ahol mindenki (a gyerekes családoktól a kihívásokra éhes profi túrázókon keresztül) megtalálja a neki való terepet. Sőt, még a gyaloglás ellenségei is ízelítőt kaphatnak belőle a keskeny nyomtávú Mariazellerbahn kisvasúttal.

©

A Natúrpark területén kanyarog az „osztrák Grand Canyon”: az Ötschergräben, amely 2011-ben elnyerte az „Ausztria legszebb szurdokvölgye” címet. Ennek különlegessége, hogy míg a sebes patakok, folyók vájta szurdokvölgyek általában keskenyek és nehezen járhatók, az Ötschergräben széles, mély és hosszú. Mészkőszikláit évmilliók óta formálja három folyó: a Lassingbach, az Erlauf és az Ötscherbach. A völgy bejárásához több település is jó kiindulópont, de legkönnyebben Wienerbruckból érhető el, ahol az Ötscher-Basis Natúrparkcentrum is található.

Ötscher-Basis Natúrparkcentrum
©

A különleges helyekhez szükség van egy különleges vezetőre

Az Ötcher szurdokok bejáratánál levő információs iroda közelében lakik immár 30 éve a magyar származású Burger Katalin, a natúrpark egyik túravezetője. Sokszor megkérdezik tőle, miből lehet ezen a gyönyörű vidéken megélni a turizmuson kívül? „Az itteni emberek több lábon állnak, általában van egy kis gazdaságuk, munkagépeik, télen egymással összefogva takarítják az utakat. A hagyományos állattartás mellett sokuknak van mezeje, erdeje, foglalkoznak növénytermesztéssel, fakitermeléssel, vendéglátással, lovagoltatással, szerveznek nyári táborokat gyerekeknek, fiataloknak. Magyar családok is előszeretettel jönnek ide, hiszen Annaberg már négy óra alatt elérhető, úgy, hogy szinte végig sík terepen lehet autózni.”

©

Katalin szereti megszólítani a magyar turistákat, hogy a szurdokvölgy bejárásához ajánljon rövidebb vagy hosszabb útvonalat. A völgyet két irányban lehet körbejárni: akik nem hard-core túrázók, azok inkább Wintelbachból indulva a 7 kilométeres utat választják, érintve a Lassingfall vízesést. A patak mélyen lent csobog, a gyalogút helyenként alagutakon bújik át, hidakon, lépcsőkön bukdácsol, úgyhogy ügyelni kell a lépteinkre. Elhaladunk az Ötscher-hegység legmagasabb csúcsa alatt (1893 méter), amely az északi oldalról egy darabig Lackenhof település mellől felvonóval is elérhető. Ahol a Lassing patak az Erlauf folyóval találkozik, 1910-ben vízierőművet építettek. Ez pár éve még működött, és a Mariazelli vasút mozdonyai számára szolgáltatta az áramot, ma már azonban csak ipari műemlék technológiatörténeti kiállítással.

©

A szurdok az Ötscherbach folyó mentén halad tovább, egészen a menedékházig. Innen érdemes egy 20 perces kitérőt téve ellátogatni a Mirafall nevű vízeséshez, amely mintegy 80 méter magasból zúdul a sziklákra. A menedékháztól határozottan emelkedni kezd az út, és a vasútig körülbelül egy órát kell még gyalogolni.

 Traccsoló zergék, hancúrozó gidák

Ezt a gyönyörű utat ugyan magunk is végigjárhatjuk, mégis érdemes hegyi vezető segítségét igénybe venni, aki felhívja a figyelmet az idegen számára sokszor láthatatlan természeti értékekre. „Mi már tudjuk, hol virít a tárnics, hol lehet havasi gyopárra találni, ismerjük, melyik lejtőt hogyan süti a nap, hol milyen virág nő, hol várható zergék felbukkanása – meséli Burger Katalin. – A zergék akrobatikus jószágok, sokszor elugrálnak a turisták elől, de van egy rész, ahol a „zergék óvodáját” lehet meglesni július-augusztusban: ott játszanak a kis gidák egymással. Egészen „közösségi” állatok: a szülők engedik a kicsiket egyedül ugrándozni a veszélyes terepen, míg ők „traccsolnak”. Az állatvilág itt hozzászokott az ember jelenlétéhez, és ha nem ugató kutyával jövünk, nem riadnak meg. Sokszor a patak túlpartján is a sziklákon pihennek, amíg nyugodtan elsétálunk alattuk. Legfeljebb a vadászó sólyom kelt bennük riadalmat, amely a kis zergék számára is veszélyt jelent.

©

A Natúrpark nemcsak a régió természeti, hanem a kultúrtörténeti értékeiből is kínál ízelítőt, fűzi hozzá a túravezető. A környék mondavilágát feldolgozó tanösvényt végigjárva megtudhatjuk, hogyan érkeztek ide a Dachstein régióból betelepített favágók, hogyan telepedtek itt meg, és hogy hogyan élnek itt azóta is a felekezetek békésen egymás mellett.

A Natúrpark területét a legtöbben a mariazelli kisvasúton hagyják el, amely nemcsak a környékbeliek környezetbarát közlekedési eszköze, de az egyik legkedveltebb turistalátványosság is. A gőzmozdony vontatású nosztalgiavonat a hónap első vasárnapján jár, és mivel nagyon sokan szeretik fotózni, kiugrálnak elé (az álló vonat ugyanis nem mutat jól a képeken, mert nem termel gőzt). A balesetek megelőzése végett a mozdony tesz egy rövid utat a kanyarban, hogy lehessen fotózni, pöfög néhányat, majd visszatolat.

©

A gőzmozdonyt felváltva a hétköznapokat a kis motorvonat szolgálja ki, amely Ausztria nemzeti színeit viseli, illetve az a modern elektromos szerelvény, amely színe után az Arany Nyíl nevet kapta. A panorámakocsikkal is felszerelt vonatot a helyiek Himmelstreppe, vagyis „égi lajtorja” néven emlegetik. Ez onnan ered, hogy utasait St.Pöltenből a magasságos hegyek közé repíti, de ez a magasság nemcsak földrajzilag értendő, hiszen végállomása Mariazell – a csodatévő szent Mária-kegyhely –, a kora középkortól európai hírű zarándokcélpont. Kit bazilikájának kincstára vonz, amely számos magyar vonatkozású kegytárgyat is őriz, kit a barlang, amelyben gyertyát gyújthat szeretteiért, kit a városka helyi termékei: a 33 féle gyógynövényből készült keserűlikőr vagy a mézeskalács.  Abban viszont mindenki egyetért, hogy színes házaival igazi kis ékszerdoboz és ideális végállomása egy jó Ötscher-szurdok túrának.

 

©

1 kártyáért legalább 50 kedvezmény

Aki szeretné kipróbálni az Ötscher, a Hochkar, a Gemeindealpe és Mariazell körötti "vad csodákat", amelyekről a kártya nevét kapta, az számos előnyét élvezheti az ingyenes "Wilde Wunder Card" kedvezményre jogosító kártyának. Aki ezekben foglal szállást, nemcsak a natúrparki belépőt, de 49 egyéb látványosságot is egy alkalommal ingyen látogathat meg, igénybe vehet fürdőket, kiállításokat, felvonókat.



Az oldalon elhelyezett tartalom az "Üdülés Ausztriában" márka megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.