Hyundai
Hyundai

A kevesebb mindig több – tartják a minimalizmus hívei. A minimalizmus átható időtlenségből adódóan szinte minden korszakban találhatunk példákat a formai és tartalmi letisztultságra, legyen szó művészetről, designról, brandingről vagy formatervezésről.

A minimalizmus mottójának tartott tőmondat – „A kevesebb több” – a modernista építészet klasszikusai közül számos mesterművet jegyző, csak Miesként emlegetett Ludwig Mies van der Rohe nevéhez fűződik.

A Mies által tervezett Seagram Building
Mies acélból, betonból és üvegből felépített életművében olyan visszafogottan elegáns, modernista ikonokat találhatunk, mint az illinoisi Farnsworth-ház, a berlini Neue Nationalgalerie (Új Nemzeti Galéria), a barcelonai német pavilon, a Seagram Building vagy épp a chicagói Fehér Ház becenévre hallgató Kluczynski Federal Building. Mies másik híres mondása, mely szerint „God is in the details”, vagyis Isten a részletekben rejtőzik, remekül érzékelteti azt, hogy a minimalizmus legfontosabb eleme a részletek aprólékos kidolgozása úgy, hogy a végeredmény megfeleljen a stílus követelményeinek, és az adott alkotás vagy termék képes legyen hatékonyan, a külcsínnel összhangban lévő egyszerűséggel betölteni a funkcióját.

A hollandiai De Stijl művészeti mozgalom – és az 1917-ben indított művészeti folyóirat - központi alakja Pier Mondrian, aki a kevés színből és statikus geometriai formákból merítő geometrikus absztrakció egyik legjelentősebb művésze, továbbá a kubizmus lecsupaszításával kikísérletezett neoplaszticizmus alapítóatyja volt. A körzővel-vonalzóval megrajzolható formák és a puritán színhasználat egyesítésével Mondrian egy univerzális, közérthető vizuális nyelvet kívánt megalkotni, amely nélkülöz mindennemű egyéni kifejezést, és egy olyan szépség megtalálására törekszik, amely nem az egyéni érzésekből, gondolatokból fakad. A De Stijl legfőbb összetartó- és szervező ereje a neoplaszticizmus törekvéseinek népszerűsítése és védelme volt, amelyről még kiáltvány is született. Érdekesség, hogy a folyóirat alapítói közé tartozott a Budapesten született, de Hollandiában révbe ért festő-formatervező Huszár Vilmos is, aki többek között a Miss Blanche Virginia cigarettának készített, minden márkaelemet lefedő vizuális identitásról vált ismertté.

A művészetek, az építészet, a design, a formatervezés és a különböző márkaépítő és marketingmódszerek szoros összefonódásából adódóan a minimalizmus a reklámipar párhuzamos valóságában is megvetette a lábát. A komplex üzeneteket egy letisztult, közérthető vizuális nyelv használatával megfogalmazó és egyetlen képbe tömörítő hirdetések bizonyos értelemben a Mondrian-féle neoplaszticista ideált testesítik meg, habár egy merőben más közegben.

Hasonlóképp és optimális esetben a különböző arculati elemek – pl. logó, tipográfia, csomagolás –, a felhasználói élményt emlékezetesebbé és gördülékenyebbé varázsoló UX design, továbbá a márka által képviselt értékek és attitűdök harmóniájából létrejön egy olyan egységes, könnyen fogyasztható vizuális nyelv, amely alkalmas arra, hogy az adott márkaüzenetet egyszerűen és hatékonyan kommunikálja. Persze ehhez egy jó termék is kell, hiszen anélkül a minimalizmus üres fecsegéssé silányul.

Minimál formák

A minimalista ipari formatervezés legismertebb magyar vonatkozású terméke a Rubik-kocka, amit feltalálója, Rubik Ernő, eredetileg a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek szánt, vagyis a siker, amely a popkultúra ikonjai közé emelte a tekergetős puzzle-t, tulajdonképpen véletlenül jött.

A nemzetközi színtér egyik legmeghatározóbb és legnagyobb hatású alakja az elektromos háztartási gépekre és berendezésekre specializálódott német Dieter Rams, aki a designhoz való hozzáállását úgy foglalta össze, hogy „kevesebbet, de jobbat”. Formatervezői hitvallását az 1970-es években ennél bővebben is kifejtette, „A jó design 10 alapelve” minden jelenlegi és leendő designernek kötelező anyag.

A jó design 10 alapelve

  • Innovatív
  • Hasznossá teszi a terméket
  • Esztétikus
  • Segít megérteni a terméket
  • Nem tolakodó
  • Őszinte
  • Időtálló
  • Minden részletében jól átgondolt
  • Környezetbarát
  • Csak annyira design, amennyire muszáj annak lennie

A design tízparancsolatát láthatóan szentírásnak vette az utóbbi idők egyik legmeghatározóbb formatervezője, Sir Jonathan Ive. Az alkotásaihoz hasonlóan szolid, a nyilvánosságot nagy ívben elkerülő Ive az Y generáció egyik leghűségesebb társának, és egyúttal korunk kütyü csúcsragadozójának külsejét és anyaghasználatát álmodta meg, ezzel forradalmasítva, valamint a funkciókat kidomborító minimalizmus felé terelve az okostelefon designt.

A design esetében hatványozottan igaz a frázis, hogy ízlés kérdése, ám némely korszakos zseni képes olyan kreatív magasságokba emelkedni, hogy munkásságáról a műértők és a laikusok mellett a kortársak is csak szuperlatívuszokban tudnak beszélni. A designtörténet egyik ilyen kiemelkedő alakja volt például az autóiparban tevékenykedő Giorgetto Giugiaro, akit 1999-ben a XX. század legjobb autó designerének választott a 33 országból érkezett, 132 autós újságíróból összeállított szakmai zsűri. Giugiaro az autókon kívül az élelmiszeriparban is aktív volt, ő találta ki a marille tésztaformát, és még fényképezőgépeket is tervezett.

A Marille tészta tervei
©

A funkcionalitást előtérbe helyező minimalizmusnak napjaink sok kilométer per órával száguldó valóságában még nagyobb létjogosultsága van. A kor sajátosságai megkövetelik a kompakt, könnyen kezelhető, költséghatékony termékeket, valamint azt, hogy ezek a termékek sokoldalúságukkal gördülékenyebbé tegyék a mindennapi feladatok elvégzését. A fogyasztás motorjaként szolgáló Y generáció vásárlási szokásaiból és preferenciáiból emellett az is kiderül, hogy az ezredfordulós nemzedéknek elsőrendű szempont a komplex fogyasztói élmény, az, hogy az adott cég által vallott értékek összecsengjenek a saját értékrendjükkel. Mivel a valóság egyre csak gyorsul, és egyre kevesebb időnk és türelmünk marad a fölösleges dolgokkal bíbelődni, egyre gyorsabb, egyszerűbb és hatékonyabb megoldásokra vágyunk. Így a tévedés veszélye nélkül kijelenthetjük, hogy a minimalizmus a millenárisok értékrendjének egyik alappillére – még ha bennük ez nem is feltétlenül tudatosult.

Két i nem csak ipszilonosoknak

A környezetbarát innovációkra kiemelt hangsúlyt fektető Hyundai az augusztus végén egy látványos, Y generációs roadshow keretében bemutatott Ioniq után a Párizsi Autószalonra két kívül-belül megújult modellel jelentkezett be. A funkcionalitást szem előtt tartó minimalizmus elméletét a nagyvárosi életmódhoz tökéletesen passzoló Hyundai i10-zel és a sportos mini kombi Hyundai i30-cal is sikerült átültetni a gyakorlatba – ráadásul úgy, hogy az autók könnyedén megfelelnek a millenárisok technológiai elvárásainak, hiszen a saját navigációs platformmal és érintőképernyős kijelzővel érkező fedélzeti számítógép kompatibilis a legelterjedtebb okostelefonos operációs rendszerekkel. Első ránézésre az i10 és az i30 is belesimul a környezetébe, akár egy Mies-felhőkarcoló, és nem is a négy 70-es és 80-as évekbeli Hyundai-t jegyző Giorgetto Giugario tervezte őket, ám ha közelebbről megvizsgáljuk a két autó részleteit, rögtön fény derül azon összetéveszthetetlen Hyundai-jellegzetességekre, amelyek nem csupán az életünk megkönnyítését szolgálják, hanem hatékonyan közvetítik a cég által vallott értékeket is. Egyediség, stílusos funkcionalitás, környezettudatosság, innováció, szolid esztétikum. Az i10 és az i30 láttán még Dieter Rams is elégedetten csettintene – csakúgy, mint az Y generációsok jelentős hányada, ugyanis egy közelmúltbeli kutatásból kimutatta, hogy az európai millenárisok 75 százaléka a környezetbarát autókban látja a jövő kulcsát, és e téren a Hyundai – és így az i10 és az i30 is – kétségtelenül az autóipar egyik éllovasának számít.

 



Az oldalon elhelyezett tartalom a Hyundai Holding Hungary közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.