KITE Zrt.
KITE Zrt.

Hosszú az út a magtól a termésig, és egyre zötyögősebb. Ugyan a klímaproblémákat nem fogjuk egy csapásra megoldani, de az agráriumot sújtó időjárási hatásokat legalább tompítani tudjuk, méghozzá négy módon is.

Ugyanúgy, ahogy az időjárást, az annak kitett növénytermesztés eredményeit is óriási kilengések jellemezték az elmúlt években. Míg a 2007-es aszály következtében csupán 4 millió tonna kukorica termett az országban, addig tavaly ennek több mint duplája, 8,8 millió tonna. A szőlőnek ellenben az extrém csapadékos 2010-es év jelentette a mélypontot: alig 300 ezer tonna termett az elvárható 450-500 ezer tonnával szemben. Tehát minden olyan termelés, ami nem fedett istállókban, fólia vagy legalább jégháló alatt zajlik, fokozottan ki van téve az egyre szeszélyesebb időjárásnak, ez pedig a mennyiségek mellett az árakra és az elérhető jövedelemre is erősen kihat.

Ijesztő számok

Ne áltassuk magunkat, az időjárás nem lesz kegyesebb. Az OMSZ harmincéves idősora alapján országosan két héttel hamarabb köszönt be a tavasz, mint 1980-ban (de például ez a Kisalföldön már csaknem egy teljes hónap). A szőlővirágzás ideje az elmúlt 50 év alatt 14 nappal korábbra tolódott, aminek egyik következménye az, hogy az ültetvényeket még érzékenyebb fejlődési szakaszban kaphatja el a kései fagy.

A szőlővirágzás idejének változása az elmúlt 50 évben
©

A nyári átlaghőmérséklet harminc év alatt 2,6 fokot emelkedett például Tokaj térségében. Csongrád megye pedig 20-25%-kal kap kevesebb csapadékot most, mint 1960-ban. Somogy és Baranya megyét is csak a télen érkező bőséges csapadék menti meg a kiszáradástól.

Nyári átlaghőmérséklet változása (1981 - 2015)
©
Nyári csapadékösszeg változása (1961 - 2015)
©
Téli csapadékösszeg változása (1961 - 2015)
©

Kármérséklés profizmussal

Újabban sok szó esik arról, hogy a mezőgazdaság fogyasztja el a világ édesvíz-készletének 70%-át, és hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásáért is leginkább ez a termelőszektor felel. Sokan vélik úgy, hogy ha visszaforgatjuk az idő kerekét, és visszatérünk a hagyományos gazdálkodási módokhoz, minden klímaprobléma egy csapásra megoldódik.

A megoldás paradox módon mégis a technikában, ha úgy tetszik, a még „iparszerűbb” termelésben rejlik. A növekvő népesség miatt ugyanis nem engedhetünk meg magunknak kevesebb termést, viszont a termeléshez szükséges vegyszerek mennyiségét csökkenteni lehet. Mégpedig úgy, hogy milligramm pontossággal juttatjuk egészen biztosan oda, ahol a növény számára hasznosul. Ezekhez a célokhoz bőtermő fajtákra, egyúttal nagyon precízen dolgozó emberre és gépre van szükség. A termelő is jól jár, ha a drága pénzen megvásárolt tápanyag egy szép termésben realizálódik, és nem a talajvízbe mosódik ki.

©

Vagyis a technikai fejlődés a fenntartható fejlődést szolgálja. Még az aszály hatásait is képesek vagyunk jelentősen mérsékelni egy szárazságtűrő fajta választásával vagy csepegtető öntözéssel. Egyre profibb eszközök állnak rendelkezésre a fagykárok mérséklésre is. Talán a szélvihar az egyetlen, amivel szemben szabadföldön tehetetlenek vagyunk.

Milyen védelemre van szükségem?

A termelés biztonságát másképp lehet fokozni a szántón és másképp kertészetekben. Mivel az ültetvények egy hektárján nagyságrendileg több értéket lehet előállítani, mint szántón, ezért itt gyorsan megtérülnek a kiegyensúlyozott termelést szolgáló beruházások. Ilyen például egy jégháló vagy egy fagyvédelmi füstölő berendezés, mely a fent említett időjárási szeszélyek kivédésében fontos szerepet játszhat. Lassabban hozza be az árát, de ésszerű megoldás lehet egy vándorfólia is, vagy akár egy automatizált, termálvizes üvegház is.

©

Valamennyi felsorolt beruházás fokozza a termelés biztonságát, de annak eldöntéséhez, hogy anyagilag is jól járunk-e velük, előbb komoly pénzügyi tervet kell készíteni – akár külső szakember bevonásával is. Jellemzően az, akitől a vetőmagot vagy a szaporítóanyagot kapjuk, ellát mindazokkal a tanácsokkal is, amelyek sikeressé tehetik a termelést (hiszen neki érdeke partnerének sikeressége). Ugyanez igaz a hosszútávon gondolkodó gépértékesítőkre is – csak az elégedett vevő tér vissza. Márpedig a gazda csak akkor boldog, ha belátható időn belül profitot hoz neki a befektetés.

Az, hogy mit szeretnénk a védett környezetben termelni, kulcsfontosságú a beruházás megtérülése szempontjából. Kultúránként változhat például az is, hogy mibe és hogyan érdemes befektetni: a vízigényes szója ugyan hálás a mesterséges csapadékpótlásért, de ha ugyanezen öntözőrendszer alatt csemegekukorica és borsó is válthatná egymást, akkor a termelő nem fogja ezt az infrastruktúrát szójára „pazarolni”. Egyszerűen nem hozza be az árát. Kezdőként ne szégyelljünk szakmai tanácsot kérni a forgalmazóktól. Pontosan tudják, hogy a gazdálkodás évtizedekre szól, és még nagyon sokszor üdvözölhetnek a vevőik között, ha sikerre viszik a beruházási terveinket.

„Időjárásbiztos” mezőgazdasági termelés 4 lépésben

1. A termőhely és faj/fajta összehangolása

2. A befektetett eszközök és beruházások ésszerű mértékének meghatározása

3. A termésbiztonság növelése fizikai védelemmel (öntözés, jégháló, jégelhárítás stb.)

4. Az anyagai biztonság növelése biztosítással

Pénzügyi mankók

Ha már mindent megtettünk a termesztés körülményeinek optimalizálásáért, még mindig beüthet egy természeti csapás, ami keresztülhúzza a számításainkat. Ennek tompítására csak egy pénzügyi védőhálóval tudunk felkészülni.

Hazánkban jól működik a gazdák és az állam által közösen finanszírozott agrár-kárenyhítési rendszer. Zöldség- és gyümölcstermesztők hektáronként 3000 forint, szántóföldi növénytermesztők hektáronként 1000 forint ellenében válnak jogosulttá az állami kárenyhítésre. Aki tárgyév szeptember 15-ig elmulasztja a hozzájárulás megfizetését, az kiesik az állami kártérítési rendszerből. Aki megfizeti, de nem köt mellette piaci alapú növénybiztosítást, az csak fele akkora állami kárenyhítést kap, mint az, akiknek van ilyen. A piaci biztosításnak legalább az adott kultúrából remélt árbevétel felére kell kiterjednie. A biztosítási díj fizetését az állam 40-65%-ban átvállalja a gazdáktól. Az agrár-kárenyhítésről a 27/2014. (XI. 25.) FM rendeletből tájékozódhat részletesen.

Magyarországon négy nagy biztosító foglalkozik a mezőgazdasági termelést érő károk enyhítésével: az Allianz, a Generali, a Groupama és 2009 óta az Agrár Biztosító. Utóbbi az osztrák Österreichische Hagelversicherung leányvállalataként tevékenykedik. Ez az egyetlen pénzintézet a felsoroltak között, amelyik kizárólag mezőgazdasági biztosításokra specializálta magát. 1947-ben a gazdák kezdeményezésére jött létre non-profit biztosítási egyesületként.

Sikerorientált alkusz

Bár a biztosított káresemények köre hasonló, az egyes pénzintézetek díjcsomagjaiban 70-80%-os eltérés is lehet, és a megkövetelt önrészben is tapasztalunk eltérést. Az egyes ajánlatok összevetésében egy független és szakmailag is kompetens (agráros) alkusz lehet a leginkább a segítségünkre. Újabban a KITE Zrt. is fellép biztosítási közvetítőként. Az ország legnagyobb integrátora ugyanis érdekelt abban, hogy a vele szerződött gazdák eredményesen végezzék a tevékenységüket. Mivel a táblába belevetett mag és a kivitt műtrágya árát a termelők rendszerint a jövendő termésből térítik meg az integrátornak, így mindkét fél érdeke a lehető legnagyobb hozam és árbevétel. Ez az a közös platform, ami alapján a gazda biztos lehet benne, hogy a számára legjobb biztosítási módot fogják ajánlani. Mivel agrárszakemberekről van szó, tanácsot kaphat a termesztéstechnika egyéb elemeinek „biztonságosabbá” tételére is.

 

Mit akarnak a termelők?

Finanszírozási lehetőséget és biztonságot. A KITE Zrt. pénzügyi szolgáltatásai mindkettőre kínálnak megoldást. A termelési ciklushoz igazított hitelek, halasztott fizetési konstrukciók lehetővé teszik, hogy csak betakarítás után rendezze a gazda a tartozását. A halasztott hitelek mellé biztosítást is javasolnak, gazdaságra szabott, személyes ajánlataikkal pedig időt, energiát és pénzt takarítanak meg partnereiknek. A biztosítási alkuszok 14 biztosítóval vannak kapcsolatban és növénybiztosítás mellett foglalkoznak még állat-, vagyon-, felelősség-, gépjármű- és balesetbiztosítással is.



Az oldalon elhelyezett tartalom a KITE Zrt. közreműködésével jött létre, a cikkeket egy független szerkesztőség írta, ezek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.