Lengyel Nagyk.
Lengyel Nagyk.

Miközben mi, innen Budapestről arról fantáziálunk, hogy majd a magyar főváros lesz az európai startupok szívcsakrája, lengyel barátaink szép csendben megelőznek minket. Hiába. Azért számít valamit a közel 40 milliós lélekszám, a 120 kockázati tőkés, a 420 üzleti angyal és a közel 3000 aktív startup.

2010-ben jött el az a pont, amikor tudatos építkezés indult el Lengyelországban. Még éppen csak az elején voltunk a startupláznak az öreg kontinensen, mikor a lengyeleknél már elkezdtek épülni a K+F (kutatási-fejlesztési) központok. „Mára már 60 high-tech, innovációs park/központ alakult” – emeli ki Maciej Sadowski, a Startup Hub Poland (civil alap) társalapítója. Mindehhez hozzájárul 52 egyetem, ahonnan évente 350 ezer műszaki képzettségű diák kerül ki. Ezek a számok remek kiindulópontot jelentenek a startupoknak, sőt a befektetőknek is: „Ez a tudományos bázis és a tehetséges mérnökök vonzzák a tőkét, többek között azért is, mert a munkájuk sokszorta kevesebbe kerül, mint Nyugaton.” Persze nem csak az olcsóság a döntő. Hogy ez a tudás mennyire értékes, jól mutatja a 2017-es régiós startup riport, melyben a mérnöki tehetség tekintetében a harmadik helyen végzett Lengyelország a világban.

©

Hasonlóan fontosnak tartja a tudás-tőkét Eliza Kruczkowska is, aki 2015 óta a Lengyel Fejlesztési Alap (PFR) Innovációs és Fejlesztési Főosztályának a vezetője. A szervezetnek kifejezett célja, hogy az ökoszisztéma fejlesztésével segítse ezeket a vállalkozásokat. „A lengyelországi startupok meglehetősen fiatalok, átlagosan kétévesek. De már vannak unikornisaink is, ilyen az Allegro és a CD Projekt Red” – mondta Eliza. Unikornisnak nevezik azokat a cégeket, melyek értéke eléri az 1 milliárd dollárt. Azt is hozzáteszi, hogy a PFR nem fektet be közvetlenül az induló vállalkozásokba, és nem is kormányzati intézmény, hanem hálózatokkal és tanácsadással rendelkező cégeket támogat. Bár nem állami szerv, egyik feladata, hogy a döntéshozókhoz eljussanak a startupperek igényei.

Milyenek a lengyel startupok?

Már harmadik éve, hogy a PFR adja ki a lengyel startupokról szóló riportot. Ebből a nemrég publikált tanulmányból sokat megtudhatunk ezeknek a cégeknek a helyzetéről. Magyarországgal ellentétben, náluk nem egy városba sűrűsödtek a startupok. Bár itt is Varsóban van ezeknek a vállalkozásoknak a negyede, sokkal jobban elterülnek az országban a székhelyek. Erről árulkodik ez a térkép is:

A kutatásban résztvevő 630 startup válaszai alapján az is kiderült, hogy mik a legnépszerűbb iparágak. 19 százalékkal a big datára épülő cégek vezetnek.

Sokan szeretik a startupperkedést a fiatalok hóbortjának tekinteni, pedig ez egyáltalán nincs így. Lengyelországban sem, a cégalapítók negyede fiatalabb csak 30-nál, a legtöbben azonban (58%) a harmincas éveik után, de még 40 előtt döntenek a cégalapítás mellett. Jobs, Zuckerberg és Gates óta egy új tévhit is kering ezen a vonalon. Mégpedig az, hogy nem kell befejezni az egyetemet sem, hogy belevágjunk egy ilyen típusú üzletbe. Lengyelországban ezt egy kicsit másképp látják, a startup cégek vezetői diplomával rendelkeznek, mégpedig 82 százalékban.

Tőkések és angyalok

Az elmúlt évek kedveztek a startuppereknek. Nemcsak Lengyelországban, az egész világon, az alacsony alapkamatok miatt a tőke kereste a helyét. Ilyen helyzetben a kockázatosnak tűnő befektetések is vonzóvá válnak, és a startupok pontosan ilyenek. Így nem meglepő, hogy jó hátszéllel indulhatnak ezek a vállalkozások, 120 kockázati tőkés keresi a legjobb cégeket, melyből a legtöbb – ha Oroszországot nem számoljuk – a közép- és kelet-európai régióban található. 2017 végén a lengyel kormány egy 225 millió eurós alapot hívott életre, mely tovább növelheti az aktív tőkések számát. Ezzel az a céljuk, hogy a PFR segítségével 6-9 új kockázati tőke céget hozzanak létre, mely be tud fektetni a lengyel startupokba. (A közel 70 milliárd forintnak megfelelő összeggel ez egyébként a régió legnagyobb ilyen alapja.)

Első körben azonban nem a nagy összegű támogatás szokott hiányozni a vállalkozásoknak. Az úgynevezett üzleti angyalok a kezdeti fázisban tudnak segíteni, kisebb összegű befektetéssel (általában 5-10 millió forinttal) és főleg tanácsadással, szakmai partnerséggel. És ebből sincs hiány Lengyelországban, 430-an vannak, ezzel a számmal szintén éllovasok a régióban, több mint kétszer annyian segítenek, mint például a lista második helyén álló Magyarországon.

©

Régiós szinten tehát élen jár Lengyelország, globálisan azonban még van hová fejlődni. Éppen ezért a környező országokban az ökoszisztéma szereplői hangsúlyozzák, hogy nem az egymással való versengésre, hanem a közös munkára, közös projektekre és tervekre kellene fókuszálni. Többek között ez is célja a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet kiterjedt startup-támogatási programjainak. A szervezet 7 év alatt 305 startupnak segített a nemzetközi piacra lépésben, közel 100 millió eurós támogatással. Az intézet lengyel vezetője, Michał Górzyński mindenkit bátorít, hogy csatlakozzon, figyelje a legújabb programokat és versenyeket.

A következő ábra jól mutatja, mennyire vagyunk jelenleg a kockázati tőkebefektetések összegét tekintve Amerikától vagy Kínától. (Az a kis zöld pötty Kelet- és Közép-Európa).

©

Van mire büszkének lenni

Éppen az országhatárokon átívelő összefogást támogatja a New Europe 100, mely a Financial Times, a Google, a Visegrádi Alap és Wojciech Przybylski „közös” listája. A Visegrad Insight folyóirat főszerkesztője szerint ezzel az a cél, hogy összekössék a közép-kelet-európai régió legsikeresebb digitális vállalkozóit, aktivistáit és köztisztviselőit, hogy egyéni sikereik egy nagyobb globális történet részeseivé válhassanak. Talán nem véletlen, hogy a Wojciech ötletéből születő immár negyedik lista közel egyharmada csak lengyel neveket tartalmaz, ugyanakkor felkerült hat magyar innovátor is.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Lengyel Nagykövetség, a Lengyel Intézet és a Lengyel Befektetési és Kereskedelmi Ügynökség megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Lengyel Nagyk. BrandChannel

Ideiglenes tagság, állandó értékek – Mit képvisel Lengyelország az ENSZ Biztonsági Tanácsában?

2018 januárjának második napján immár hatodik alkalommal vonták fel a lengyel lobogót az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsában (BT). Lengyelország az idei és a jövő évben lehet ideiglenes tagja a világszervezetnek, amelynek vezető szerepe van a biztonságot érintő globális vitákban, a konfliktusok megoldásainak keresésében. A lengyel tagság apropóján tekintjük át az ENSZ BT feladatait, működését, a tagsággal járó kötelezettségeket, lehetőségeket és Lengyelország célkitűzéseit.