Telekom
Telekom

Folyamatos szellemi tréning és az érrendszeri problémák megelőzése – a kutatók szerint így lehet hatékonyan csökkenteni a mentális hanyatlással járó betegségek kockázatát. Utánajártunk, hogyan érdemes fejleszteni a memóriát és karban tartani az agyat bármilyen életkorban.

Néhány évvel ezelőtt egy alacsony, ősz hajú férfira figyelt fel a világ. Allan Stewart 2012-ben, 97 évesen szerezte meg negyedik diplomáját, teljesítményével világszerte bekerült a híradókba. Amikor az 1915-ben született, eredetileg fogorvos végzettségű férfit arról kérdezték, miért döntött úgy, hogy visszaül az iskolapadba, egyszerűen annyit válaszolt: szeretné frissen tartani az elméjét. Jó módszert választott, a memória javításának és a szellemi frissesség megőrzésének legjobb eszköze ugyanis maga a tanulás. Kutatók szerint az új ismeretek elsajátítása egész egyszerűen „újrahuzalozza” az agyat, felkészítve arra, hogy a hasonló kihívásokat – például egy új nyelv megtanulását vagy akár a bevásárlólista memorizálását – edzettebben várja.

Hogyan fejleszthetjük a memóriánkat?

Persze nem kell ahhoz egyetemre menni, hogy a memóriánkat fejleszteni tudjuk. A gyerekek emlékezőképességét – amelyet az iskolai oktatás komoly kihívás elé állít – észrevétlenül lehet edzeni. A népszerű kártyajátékok, mint például az Uno, hatékony eszköz a szellemi tréninghez, ahogy a klasszikus „párosítós” memóriajátékok, a társasjátékok és a szókirakók is. Gyógypedagógusok szerint egyszerű játékokkal, akár szóláncok alkotásával és felidézésével, illetve a „keresd a különbséget” típusú rejtvényekkel ráadásul bárhol és bármikor lehet fejleszteni a memóriát.

A játékot felnőttként sem szabad abbahagyni, már csak azért sem, mert a mindennapos ügyek intézése közben egyre kevésbé kell használnunk a memóriánkat: a telefonszámokat nem az emlékezetünkben, hanem a telefonunkban tároljuk, a születésnapokra a Facebook emlékeztet, ha pedig nem jut eszünkbe a rádióban hallott dal címe, valamelyik népszerű zenefelismerő appot (például ezt itt) használjuk. Pedig érdemes lenne különböző mnemotechnikai módszerekkel edzeni az agyunkat − tanácsolja a zseniális memóriája miatt állítólag Las Vegas összes kaszinójából kitiltott „emlékezőművész”, Dominic O’Brien. A World Memory Championship többszörös győztese szerint mindenkinek ki kellene próbálnia például az egyik legrégebbi memorizálási technikát, a „helyek módszerét”. Ehhez először gondolatban végig kell „sétálnunk” egy jól ismert térben, például a lakásunkban a bejárati ajtótól a hálószobáig. A megjegyzendő szavakat pedig az útvonal egyes állomásain kell elhelyeznünk.  A lista felidézéséhez így csak fejben végig kell mennünk az útvonalon. Persze a számtalan memóriafejlesztő applikáció közül is választhatunk. A Guardian brit lap 2016-ban például a legjobb agytornáztató alkalmazások közé sorolta a 25 készségfejlesztő játékot kínáló Lumosityt, a többek között logikai, memória- és nyelvi játékokat tartalmazó Peaket, valamint a hasonló felépítésű Elevate nevű appot.

A kutatók szerint azonban van még egy ezeknél is hatékonyabb − ráadásul egészen triviális − memóriafejlesztő módszer. Az indiai Nizam’s Institute of Medical Science kutatási eredményei szerint a legalább két nyelven folyékonyan kommunikáló emberek beszélgetés, írás vagy olvasás közben folyamatos edzésben tartják agyuk több területét. A többnyelvűség valamiféle „kognitív tartalékot” képez az agyban, így ellenállóbbá teszi a szervezetet az időskori szellemi leépüléssel szemben. A nyelvtanulás ráadásul idősebb korban is tökéletes agytorna, de nem érdemes felhagyni a vers- vagy dalszövegtanulással, a rejtvényfejtéssel, a társas- és kártyajátékokkal sem, sőt különböző kutatások szerint az olyan egyszerű hobbik is segítenek frissen tartani az elmét, mint az olvasás, a zenélés, a rajzolás, a festés vagy a szobrászat; vagy akár − tanácsolják világszerte az időseknek − a számítógép használatának elsajátítása.

Tiltólistán a cigaretta és az alkohol

Az időskori szellemi leépülés biológiai okai ugyanis még mindig nem teljesen világosak – nemcsak az Alzheimer-kór, hanem más betegségek is felelősek lehetnek a tünetek kialakulásáért −, így az orvosok elsősorban az egészséges életmódot és több krónikus betegség kivédését tartják a leghatékonyabb megelőzésnek. Kutatások szerint rizikófaktor például a hosszú ideig tartó alkoholizmus, a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a túl magas koleszterinszint, a túlsúly. Az időskori szellemi leépülést sok esetben ugyanis az agy vérellátásának zavara okozza (ilyen betegségben szenvedett például Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök), így a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésével csökkenteni lehet az időskori demencia kialakulásának esélyét is.

A recept a következő: rendszeres mozgás, aktív társadalmi élet, folyamatos szellemi kihívásokat jelentő munka vagy hobbi, és persze kiegyensúlyozott étrend. A chicagói Rush University Medical Center kutatói néhány éve egy komplex diétát is kidolgoztak azoknak, akik szeretnék megelőzni, vagy legalább elodáznia szellemi leépülést. A találóan MIND-diétának nevezett étrend alapja a mediterrán étrend, valamint a magas vérnyomással küzdő betegeknek kidolgozott DASH-diéta. A kutatók a zöld leveles zöldségeket, az olajos magvakat, a bogyós gyümölcsöket, a hüvelyeseket, a teljes kiőrlésű gabonaféléket, a halakat, a szárnyasokat, az olívaolajat és a bort az ajánlott élelmiszerek közé sorolták, míg a vörös húsok, a vaj, a sajt és a margarin, a péksütemények, az édességek és az olajban sült ételek mennyiségének csökkentését javasolják a diéta követőinek – akik egyre többen vannak. Az étrend kidolgozói ugyanis egészen meggyőző adatokkal álltak elő: eredményeik szerint a diéta akár 53 százalékkal is csökkentheti az egyik leggyakoribb, szellemi leépüléssel járó betegség, az Alzheimer-kór kialakulásának rizikóját.

Játsszon egyet, több millió ember életét teheti jobbá
©
A demencia kutatására 2016-ban világméretű játékkampány indult. A Deutsche Telekom Csoport az Alzheimer’s Research, a University College London, a University of East Anglia intézményekkel és a Glitchers játékfejlesztő céggel együttműködésben fejlesztette a Sea Hero Quest játékot, amelyet már a bemutatását követő két hétben több mint egymillió ember töltött le, számos országban szinte azonnal bekerült a tíz legnépszerűbb játék közé. Sok, demenciával élő ember számára az első tünet a térbeli tájékozódási képesség elvesztése még az általuk jól ismert környezetben is. A Sea Hero Quest játékkal a tudósok rengeteg − anonim − adathoz jutnak a játékosok térbeli tájékozódási viselkedéséről és képességéről, vagyis néhány percnyi játékkal is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy jóval korábban lehetségessé váljon a demencia felismerése és kezelése.


Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Telekom Nyrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.