Telekom
Telekom

Napjainkra a stabil és nagy teljesítményű vezetékes internet-hozzáférés a legfontosabb alapszolgáltatások sorába lépett. De vajon hol tart most ez a technológia, és milyen messze vagyunk még a Jetson család futurisztikus víziójától?

A jelek szerint a lakossági elvárásokkal, az informatikai eszközök számának és adatforgalmi igényének megnövekedésével a hazai szolgáltatók is lépést akarnak és tudnak tartani. Érdekes adat, hogy a magyar háztartások 67%-a rendelkezett már 2014-ben is internet-hozzáféréssel, és csaknem minden hozzáférés szélessávú volt. A növekedés persze nem állt meg ezen a ponton, az internetpiac bővülése tovább folytatódott: 2016 végére már 2,7 millió volt a vezetékes internet-előfizetések állománya, a letöltési forgalom (441 ezer terabyte) pedig 26, míg a feltöltési forgalom (188 ezer terabyte) 21 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest.

A fantázia valósággá válik?

A körülmények, a technológiai fejlődés ismeretében persze nem meglepő a folyamatos bővülés. Bizonyára sokan emlékeznek még a Jetson család történetére, mely az Egyesült Államokban igazi kultsorozatként futott a ‘80-as évek derekán, Magyarországra pedig a ‘90-es évek elején érkezett meg. William Hanna és Joseph Barbera futurisztikus rajzfilmje a maga játékos módján elképesztő technikai áttöréseket prognosztizált belátható időn belül, egészen konkrétan 2062-re.

©

A történet – ahogyan azt az azóta eltelt évtizedek igazolták – nem is állt olyan távol a valóságtól, mint azt akkor, a szocialista érából épphogy csak kiszakadt Magyarországon sokan gondolhatták.

Persze, még ma sem járunk munkába légi „autópályákon”, ám az elektromosan tölthető járművek – sőt lassan az önvezetők is ide tartoznak – már egyáltalán nem csak futurisztikus képzelgések, hanem nagyon is a mindennapjaink részei. Ahogyan az otthonaink automatizálásával, a hangvezérelt kényelmi funkciókkal vagy éppen a videotelefonálással sem lőttek mellé a rajzfilm készítői harminc éve.

A digitális világ már most itt van

Alig egy hónapja írtunk arról, hogy a jövő bevásárlásának egyik kulcsa a már ma is létező okoshűtő lesz, mely lényegében egy nyilvántartást vezet az otthonunkban fellelhető élelmiszerekről, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról is. Ez azonban csak a kezdet. Szakértők szerint házunk, lakásunk elektronikai berendezései, eszközei – a garázskaputól a riasztón, a világításon és az ébresztőórán át a robotporszívóig – hamarosan elképesztően intelligens, integrált rendszereket alkotnak majd. Ezt a szintű komfortot a múlt században csak egy komoly, több háztartási alkalmazottból álló gárda biztosíthatta volna.

Persze ehhez az is kell majd, hogy az eszközeinket megfelelő infrastruktúrába helyezhessük, hiszen azok nem csupán velünk, hanem egymással és a világgal is kommunikálnak majd a kiszolgálásunk érdekében. Ez pedig komoly és folyamatos adatforgalmat generál majd. Ha itt még egyelőre csak a prototípusok és demóotthonok szintjén tartunk is, az már most látszik, hogy eszközeink kiszolgálásához stabil és nagy teljesítményre képes adatkommunikációs hálózatokra, ha úgy tetszik, egyre táguló sávszélességre van szükség.

Mikortól széles a sáv?

De vajon tisztában vagyunk-e egyáltalán az alapokkal? Tudjuk például, hogy mit is jelent és mire is szolgál valójában a sokat emlegetett sávszélesség vagy éppen széles sáv kifejezés? A Magyar Telekom szakemberei segítettek a kérdés tisztázásában. Mint fogalmaznak, a sávszélesség a laikusok számára a szolgáltató által biztosított internet sebességét jelenti, vagyis azt, hogy mennyire gyorsan töltődik be egy-egy oldal, milyen gyors egy tartalom le- vagy feltöltése, mennyire folyamatos például egy nagy felbontású videó megtekintése és hasonlók. A széles sáv pedig egy sebességérték, ami felett már gyors internetről beszélhetünk.

„Általában a hírközlési hatóság definícióját használjuk arra, hogy mit értünk szélessávú kapcsolaton, ezt jelenleg 30 Mbps-ben határozták meg. Vezetékes internet esetén a szolgáltatók a kínált díjcsomagjaikat sávszélesség alapján különböztetik meg, így tehát az internet sebessége, gyorsasága az a kiemelt tulajdonság, ami alapján az ügyfelek választhatnak ez egyes szolgáltatók vagy azok díjcsomagjai közt” – tisztázták az alapvető tudnivalókat érdeklődésünkre.

A szakemberek hozzáteszik, fel kell készülniük arra, hogy a jövő szolgáltatási nem csupán a sebességről szólnak majd, hanem arról, hogy az internet mindig, mindenhol elérhető legyen, vezetékes vagy vezeték nélküli kapcsolaton keresztül. A sebességen túl megnövekedett igény lesz arra, hogy az internetkapcsolatnak már nem egy-egy készülék, hanem több tucat eszköz egyidejű csatlakozását is ki kell szolgálnia, ráadásul állandó internetkapcsolatra van szükség, akár nagyon gyors válaszidők mellett.

Digitális háztartások

„Az úgynevezett multi-device jelenséget már napjainkban is tapasztaljuk, bár az internetre csatlakozó uralkodó eszköztípusok egyelőre nem az okoshűtők, hanem a klasszikus telekommunikációs és szórakoztató eszközök (okostelefontól, smart TV). Ezek egy háztartáson belüli növekvő száma azonban igényt támaszt a minél nagyobb sávszélesség iránt. Ezt a trendet azzal is kiegészíthetjük, hogy egyre több eszköz vezeték nélküli csatlakozással használja az internetet, így felértékelődött a Wi-Fi szerepe is. Az ügyfelek az otthoni internet gyorsaságát, minőségét, megbízhatóságát sokszor egyszerűen a Wi-Fi tudásával azonosítják” – számoltak be tapasztalataikról a Telekomnál.

©

Ugyanakkor hozzátették, hogy egyre több háztartás épít ki az okoseszközei közti gyors és kényelmes adatátvitelt támogató belső hálózatot. Továbbá bővül azon „digitális” háztartások köre is, ahol szenzorokkal ellátott, nem kifejezettem telekommunikációs eszközök bővítik az internetet használó eszközök körét. Az is egy megfigyelhető trend, hogy az óriási mennyiségben előállított privát digitális tartalmat – képeket, videókat – egyre többen feltöltik valamilyen tárhelyre „a felhőbe”, hogy biztosan ne veszítsék el azokat. Ez utóbbi is felértékeli az internetkapcsolat feltöltési sebességnek fontosságát.

„A fentiek mellett a nyakunkon lévő 4K felbontású tévé, az egyre nagyobb használatú legális online tévézés és filmnézés, vagy éppen a gaming, a VR és az e-SIM mind olyan megoldások, melyek a közeljövő sávszélességére igényt tartanak, ösztönözve a szolgáltatókat arra, hogy elegendően széles sávval szolgálják ki a lakosságot” – vetítik elő a közeli jövőt a szakemberek. Megdöbbentő a különbség például egy újabb játék online frissítésében, ha 6 Mbit/s vagy 1 gigabit/s sebességen töltjük le, hiszen 22 óra helyett akár 8 percre is csökkenhet ez az időtartam. „Az adatforgalom évről évre exponenciálisan növekszik, és összefüggésben van a sávszélességgel: a gyorsabb csomagokban többet forgalmaznak az ügyfelek, és ez a két tényező hatással is van egymásra, a gyorsaság forgalmat is generál.” 

Vezető szerepben Magyarország

Ma már globálisan elérhető technológiákat használunk globális eszközökkel, így az internetet használó szolgáltatások és eszközök is egy irányba tartanak. Természetesen vannak a kultúrából, a társadalomból, a tradíciókból fakadó eltérések az országok között, melyek egy-egy szolgáltatást alul- vagy felülreprezentálnak. A távol-keleten például sokkal többen videotelefonálnak vagy néznek tévét mobilon utazás közben, mint más fejlett országokban, de eltérő intenzitású az online zenehallgatás vagy a lineáris tévénézés is. Ahogyan azonban a Pokemon Go 2016-ban végigsöpört a világon, úgy a legtöbb internetre épülő szolgáltatás is hamar megjelenik mindenhol.

Hazánk egyébként „technology leader” szerepkörben van a szakemberek szerint, annak ellenére, hogy gazdasági ereje nem feltétlenül erre a pozícióra predesztinálja.

„Gondoljunk csak a világ ötödik legjobb mobilhálózatára, vagy arra, hogy az EU előíráshoz képest két évvel előbb szeretnénk elvinni minden magyar háztartásba az otthoni szélessávot. Vagy arra, hogy a magyar vezetékes internethálózat egy nem elhanyagolható részén már gigabit-sebességű ajánlatok versenyeznek a fogyasztókért” – hangsúlyozzák a Telekom szakértői. „Ismerjük az ügyfeleink internethasználatát, annak változását, illetve piaci trendeket. Bővülő piacról beszélünk, ami a telítettségi szintjét az előfizetések számában még messze nem érte el. A penetráció növekedése mellett a másik kiemelhető trend, hogy a már internetet használó ügyfelek egyre magasabb sávszélességű csomagokra váltanak.”

A következő néhány év

Az otthonainkban elérhető sávszélesség növekedésének hátterében egyrészt az új technológiák megjelenése, a szolgáltatók folyamatos fejlesztései, másrészt a kényelmünket szolgáló „sávszélesség-zabáló” megoldások, egyre több és újabb eszközök használata, az új felhasználási formák állnak. A növekedés exponenciális, amit a szolgáltatók közti verseny is erősít, és ez a jövőben is folytatódik.

„Ami ma még »heavy usage«-nek számít, az 2020-ra az átlag felhasználó sávszélességigénye lesz” – prognosztizálják a Telekom szakértői. Hozzáteszik: „Ugyanilyen volumenű növekedés figyelhető meg a felhasznált adatforgalomban is, bár a legtöbb ügyfél valójában tudatában sincs annak, hogy mennyit forgalmaz.”

 

A Magyar Telekomnál egyértelműen fókuszban van a „gigabit-képes” optikai hálózat növelése, a kábel- és rézhálózat modernizálása, hiszen – mint fogalmaznak – az igényeket kielégítő, minőségi vezetékes hálózat nélkül nincs elégedett háztartás. 2015 óta intenzív hálózatfejlesztést végez a cég, ennek eredményeként országszerte már több mint 3 millió háztartásban vált elérhetővé a nagysebességű otthoni internetkapcsolat. Ebből 800 ezer háztartásban már „gigabit-képes” optikai hálózat áll a felhasználók rendelkezésére. A saját erős fejlesztések mellett új lendületet adnak a hálózatfejlesztésre felhasználható, pályázati úton elnyert európai uniós források is. Emellett kopogtat az 5G is, ami részben szintén épít a vezetékes hálózati képességekre.

A hazai szolgáltatók közül elsőként a Telekom tette hozzáférhetővé lakossági ügyfeleinek a piacon ma elérhető legnagyobb internetes csomagot: tavaly novembertől az optikával fedett területein bevezette a 2000 Mbit/s (=2Gbit/s) sebességű otthoni internetcsomagját, amely több eszköz egyidejű csatlakoztatása esetén - például családi használatban - megduplázta a Telekomnál eddig elérhető legnagyobb sávszélességet.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Telekom Nyrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Telekom BrandChannel

Piszok gyors lesz az 5G-s mobilhálózat, de nem csak emiatt fogjuk szeretni

Az idei Mobile World Congressre felépített 5G-s hálózattal folytatott kísérletekből nem csak az derült ki, hogy az új kommunikációs szabvány villámgyors (bőven 1 gigabit feletti átviteli sebességre képes), de késleltetési ideje is minimális. Ennek pedig – a VR-szemüvegek megszállottjaitól a vadászokon át – nagyon sokan fognak örülni.