MOKK
MOKK

Százezreket adunk kölcsön anélkül, hogy papírt írnánk róla, mondván, csak nem fordul elő, hogy nem adják vissza a pénzünket! Pedig ez gyakran megesik, amitől egy közjegyző előtt aláírt kölcsönszerződés vagy tartozáselismerő nyilatkozat megvédhet.

Hetek óta azzal van tele a sajtó, hogy áll a bál Johnny Depp és korábbi menedzsmentje között. A Karib-tenger kalóza azt állítja, exmenedzserei a tudta és beleegyezése nélkül egy ismeretlennek 10 millió dollárt adtak kölcsön, akik viszont tagadják ezt. Ezért a bíróságnak kell majd eldöntenie, kinek van igaza. Ez nem lesz könnyű, hiszen a kölcsönadásról nem született papír, így csak a két fél állítása áll egymással szemben.

Idehaza is gyakori, hogy ha valaki átmeneti pénzzavarba kerül, néhány százezer, vagy akár egymilliós kölcsönért sem bankba vagy a szupergyors megoldást ígérő cégekhez rohan, hanem a barátjához, ismerőséhez vagy rokonához. Akik általában – a jó viszonyra tekintettel – kamatot sem számítanak fel, szemben a bankos, céges személyi kölcsönökkel, amelyeket évi 15-20 százalékos plusszal kell törleszteni. Mindössze annyit kérnek, hogy időben visszakapják a pénzt. Hogy aztán bosszankodjanak, ha mégsem törleszt az adósuk, miért is nem írattak alá vele legalább egy papírt, miért apelláltak arra, hogy „nincs arca nem megadni a pénzt”, vagy „korábban is mindig pontosan fizetett”.

Ám, ha az adós mégsem törleszt a megbeszélt határidőig, akkor a tapasztalatok szerint a kölcsönadók általában széttárják a kezüket. Abból kiindulva, hogy nincs írásos dokumentumuk a kölcsönadásról, vagy a megállapodás „kockás papíron” született – vagyis egy perben úgysem minősül majd komoly szerződésnek –, ezért inkább hagyják veszni jogos követelésüket. De akadnak olyanok is, akik illegális eszközökkel – például verőlegények bevetésével – próbálják visszaszerezni a jussukat.

Pedig van olyan egyszerű és nem is drága megoldás, amivel a kölcsönadó bebiztosíthatja, hogy visszakapja a pénzét. Ehhez még azelőtt, hogy odaadta volna a kölcsönt a barátjának, ismerősének, rokonának, el kell mennie vele egy közjegyzőhöz, hogy a kölcsönszerződést közjegyzői okiratba foglalják. Ez ugyanis olyan jogi dokumentum, aminek a birtokában a kölcsönnyújtó kérheti a közjegyzőt, hogy indítson azonnali végrehajtást az adós ellen, ha az nem fizet vagy törleszt időben.

Vagyis a végrehajtás elrendeléséhez nem kell a kölcsönnyújtónak bíróságra mennie, ezt ugyanúgy megteheti a közjegyző, ráadásul az utóbbi által kezdeményezett végrehajtás ideális esetben alig néhány héten belül megindul.

Bár nem tűnik életszerűnek, hogy a kölcsönszerződést jó barátok vagy közeli rokonok közjegyzői okiratba foglalják – hiszen általában fel sem merül bennük, hogy baj történhet –, még az adósnak is érdemes ezt a plusz kört megtennie. Hiszen a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés őt is védi az ellen, hogy a kölcsönadó az indokoltnál többet követeljen vissza tőle, vagy korábban, mint amiben megállapodtak.

Egyébként arra is van lehetőség, hogy ha már megszületett a szerződés, utána a kölcsönvevő elismerje a tartozást a közjegyző előtt. Ez az úgynevezett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat, ami azért lehet az adós érdeke, mert ezzel szintén megakadályozhatja azt, hogy a kölcsönadó több pénzt követeljen vissza tőle, mint amennyit kapott, és arra sem kötelezhető, hogy korábban törlesszen, mint amiben megállapodtak. Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat előnye, hogy általában feleannyiba kerül, mint közjegyzői okiratba foglalni egy kétoldalú kölcsönszerződést. Ráadásul egy esetleges későbbi jogvita esetén garanciaként ugyanúgy felhasználható és végrehajtható. Az sem probléma, ha valaki csak azt követően kap észbe, hogy már átvette a kölcsönt, mivel ezt a nyilatkozatot nem csupán a tartozás keletkezésekor, hanem később is aláírhatja.

Tudta?
A hazai végrehajtások 70 százalékát közjegyzők rendelik el. Akkor láthatja el a közjegyző végrehajtási záradékkal a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza:
  • a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló, vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
  • a jogosult és a kötelezett nevét,
  • a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
  • a teljesítés módját és határidejét.

Ha kérdése lenne e témával kapcsolatban, a közjegyzőknél kaphat felvilágosítást. Az önhöz legközelebbi közjegyző elérhetőségeit itt találja.


Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.